Újév. Az értékelések, az elhatározások, a fogadalmak és az önfeledt szórakozás napja. Az óév búcsúztatása és az új év köszöntése tele van különféle szokásokkal: nem eszünk szárnyast, a malac kitúrja a szerencsét, a lencse meg a bab olyan, mint az aprópénz.
A vallási hagyományoknak köszönhetően egy esztendőben számos újév van: Kínában egy szolunáris naptár szerint január és február között váltanak évet, a zsidóknál az idén szeptember 16. és 18. között állt be az 5773. esztendő, az 5774. év pedig jövő szeptember 4. és 6. között köszönt be. A hinduknál több újév is lesz, az iszlám naptár szerint az újesztendő minden évben egy nappal visszacsúszik. Összefoglalásként azt mondhatjuk, egyetlen vallási hagyomány sem ünnepli évkezdésként a polgári újévet.
A babilóniaiak Bábel istenének, Marduknak a káosz fölött aratott győzelmeként ünnepelték az újév ünnepét, mely az istenség trónfoglalására és a következő évre esedékes új rend bevezetésére emlékeztette őket, ez a tavaszi napéjegyenlőséget követő újholdkor kezdődött. Az egyiptomiak, perzsák, föníciaiak újévét az őszi napéjegyenlőség határozta meg, az ókori görögök a téli napfordulót vették figyelembe. Az ókori rómaiak az évkezdetet Janusnak, a kezdet és vég istenének szentelték, akinek Kr. e. 753 óta főünnepe volt január 1-je, amelyet később Julius Caesar tett a polgári év kezdetévé. A kora középkorban azonban az azonos kontinensen élő népcsoportok más-más időszámítást használtak, így fordulhatott elő, hogy Skóciában már a 17. század elejétől január 1-jét jelölték az év első napjának, Walesben pedig 1752-ig nem vették át ezt a szokást, Európa nagy részén pedig hivatalosan március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján vette kezdetét az új esztendő.
A Pápai Kancellária 1622-ben döntött január elseje mellett, de a Német-római Birodalom már 1544-ben, a spanyolok és portugálok 1566-ban, Poroszország és Svédország 1559-ben, Franciaország pedig 1564-ben. A szilveszterezés szavunk ugyanakkor arra a Szilveszter pápára vonatkozik, aki a keresztények számára szabadságot biztosító Nagy Konstantin császárnak volt a kortársa. Szilveszter pápa 335. december 31-én halt meg.
A kulturális különbségek ellenére és a Gergely-naptár dominanciájának köszönhetően mégis az újév az egyetlen olyan ünnepség, amelyet gyakorlatilag az egész bolygón ismernek, és ha nem is ünnepelnek, legalább megemlékeznek róla.
A kínai újév 2014. január 31-én kezdődik, ekkor lépünk a ló évébe. A kínai újév az újhold első napjával veszi kezdetét, és tizenöt nappal később, teliholdkor fejeződik be. A tizenötödik napot Lampion Fesztiválnak hívják, naplemente után kezdődik az ünneplés, amikor meggyúlnak a szerte kiaggatott lampionok, és az emberek felvonulnak az utcákon, a kezükben botra akasztott lampionokkal. Az etiópok és a koptok szeptember 11-én ünnepelik az újesztendőt, ezt a rasztafari vallás is átvette.
A zsidó naptári újesztendő, a Ros Hásáná 2014-ben szeptember 24-ére esik. Egyébként a zsidó vallásban még három más újév is létezik. A zsidó időszámítás a világ teremtésének kezdetétől indul, amely a hittudósok számítása szerint Kr. e. 3761. október 7., vasárnap 11 óra 10 perc 20 másodperc. Ezt az időpontot a héber hittudósok számították ki az Ószövetség alapján.
Az iszlám újév 2013-ban november 5-ére esett, 2014-ben október 25-ére esik. Az iszlám naptár a Hold járásán alapuló éveket használó holdnaptár, melynek kezdőnapja 622. július 16. Ez az iszlám időszámítás kezdete, azaz 1. év Muharram hónap 1-je. Az iszlám naptár 12 holdhónapból áll, amitől egy év 354 vagy 355 napos, vagyis a Gergely-naptárhoz képest folyamatosan, visszafele csúszik az újév napja.
A hinduizmus 2014-ben több újévet is jegyez, a tamil január 14-ére esik, a hindu március 31-re, a bengáli április 15-re, a szanszkrit gujarati vikram szamvat pedig október 24-re. Loszár – tibeti újév, buddhista ünnep – március másodikára esik, és 15 napos, Iránban a perzsa Noruz újévet március 20-án, a Párszi újévet, a Pateti zoroaszter vallási ünnepet pedig augusztusban 20-án tartják.
A nyugati kereszténység liturgikus évkezdete advent első vasárnapja, ez 2013. december 1-jére esett. Azoknál az ortodox egyházaknál, amelyek a Julián-naptár szerint osztják be a liturgikus évet – a szerb pravoszláv egyház is ezek közé tartozik – az újév, mint minden más ünnep, tizenhárom nappal eltolódik, így január 7-én lesz karácsony és 14-én újév, vagyis lesz még mit ünnepelni.
