A tudomány és a vallás viszonyában századokig az utóbbi tartotta fenn magának a végső kérdésekre való válaszadás jogát. Ma azonban olyan korban élünk, amikor az univerzum dimenziói óriási mértékben kitágultak, mikro- és makroszinten egyaránt. Távolság tekintetében sok milliárd fényévekről beszélünk. Megjelent a relativitáselmélet, az atomfizika, a kvantummechanika fejlődése révén beköszöntött a modern fizika kora: a világ elveszítette abszolút jellegét.
A vallás és a tudomány viszonyáról beszélve ugyanakkor sokak a darwini evolúcióelmélettel próbálnak a vallás ellen érvelni, holott például II. János Pál pápa nyíltan helyeselte az evolúció elméletét, sőt az egész darwinizmust, pedig ő igazán nem olyan ember volt, aki ingatag vagy engedékeny lett volna vallási elkötelezettségében. Igaz ugyan, hogy az emberi lélek megjelenését különleges beavatkozásnak tulajdonítja, de a lélek aligha tudományos fogalom. A tudomány és a vallás szembenállását ma gyakorta az univerzum eredetét firtató természettudósokkal szemléltetik, akik folyton szembekerülnek Isten létezésének kérdésével. A jelenlegi tudás még nem ad elegendő választ arra a kérdésre, hogy elég lehetett-e a kezdetekhez atomi méretűnél kisebb részecskék szerencsés találkozása, vagy mindez nem történhetett volna meg Isten akarata nélkül. Stephen Hawking, korunk egyik legnagyobb elméleti fizikusa hatalmas botrányt kiváltó A nagy terv című könyvében azt állítja, hogy a gravitációhoz hasonló törvényeknek köszönhetően a világegyetem képes létrehozni önmagát a semmiből: „Nincs szükség Istenre, hogy szikrát adjon és beindítsa az univerzumot.” Paul Davies világhírű fizikus a világegyetem keletkezésének kutatásában ezzel szemben Isten vagy legalábbis valamiféle, a világegyetemen kívüli dolog létezésének szükségességéről érvel. A kérdéssel kapcsolatban talán Einstein szavai a leghelytállóbbak, aki szerint elég elgondolkozni az univerzum csodálatos felépítésén, amit csak homályosan tudunk felfogni, és alázattal próbáljuk egy elenyésző részét megérteni a természetben megmutatkozó értelemnek. A zsidó származású, ám gyermekként keresztény érzelmű Einstein később is fontosnak tartotta a lélek fogékonyságát a vallásos hit iránt, amelyet szerinte a művészetnek és a filozófiának is támogatnia kell. Sőt, ahogy mondta: „a tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak”.
A tudomány és vallás nem szükségképpen inkompatibilis, mivel különböző emberi érdekeket és szükségleteket elégítenek ki. Míg a tudomány a hogyan kérdésre koncentrál, addig a vallás a miértre keresi a választ. A tudomány megpróbálja megértetni velünk az anyagi világot és annak működését, a vallás pedig értelmet próbál adni a világnak és benne elfoglalt helyünknek. A tudomány a mindennapi életünkhöz közel álló kérdéseket firtatja, a vallás a legvégsőket.
Ebben nincs semmi ellentmondás. Csak az lát benne ellentmondást, aki az egyik síkon felmerülő kérdésekre – tévesen – a másik síkon keresi a választ. Tudománynak és vallásnak nem szükségképpen kell összeütközésbe kerülnie egymással, ha mindegyik tudja a maga helyét, és megmarad a maga határain belül.
A tudomány fejlődik, s egyre gyakrabban találkozhatunk borúlátó jövőképekkel. A neo-darwinizmus szerint a halál végleges, nem egyszerűen az egyén halála, hanem egy napon a távoli jövőben az egész emberi faj esetleges kihalása. Az evolucionisták felfedezték, hogy fajok milliói haltak ki. Felvetődik a kérdés, hogy vajon ugyanez a sors vár-e az emberi fajra is. A kozmológusok azt jelzik, hogy valószínűleg valamikor a jövőben a Nap kihűl, és a Nagy Összeroppanás az egész univerzumot megsemmisítheti. Mások hőhalálról beszélnek. Néhányan, köztük Hawking is, abban reménykednek, hogy egy napon talán elhagyjuk a Földet, és más bolygón vagy galaxisban keresünk otthont magunknak. Mindazonáltal egy bizonyos ponton valószínűnek tűnik nem csupán az egyén, hanem az egész emberi faj, bolygónk és az egész Naprendszerünk halála.
Az ember azonban, bármennyire is tagadja, nehezen tud szembenézni a teljes megsemmisüléssel. Szüksége van a reményre, hogy megbirkózzon a világgal, amellyel találkozik, és értelmet találjon benne a halállal szembenézve. Ebben a tudomány aligha tud segíteni.
