Ötmillió. Elképesztően nagy, szinte felfoghatatlan nagy szám. Legyen az ötmillió akár dollár, akár dinár, méter, vagy kilométer. Ötmillió ember pedig felér már egy országgal is. Épp ennyi fiatalt várnak a riói katolikus ifjúsági világtalálkozóra.
A világtalálkozót II. János Pál pápa hozta létre. A kezdeményezés a Megváltás Szent Évében, 1983/1984-ben indult útjára, amikor Krisztus feltámadásának 1950 éves évfordulójára emlékezve több ünnepség is megszólította a fiatalokat. A virágvasárnapi eseményre a Szentatya Rómába hívta a fiatalokat, hogy egy egyszerinek tervezett esemény keretében közösen ünnepeljék a megváltás évének lezárását. Köszönhetően a fiatalok lelkesedésének és a résztvevők nagy számának, 1985-ben a pápa meghívta a világ minden fiatalját egy újabb összejövetelre, majd hivatalos úton is kezdeményezte a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó megünneplését. Igazán nemzetközivé azonban csak 1987-ben vált a rendezvény, akkor Buenos Airesben gyűltek össze mintegy egymillióan. Azóta egyházmegyei szinten – a vatikáni központi ünnepség mellett – minden év Virágvasárnapján megünneplik az ifjúsági világnapot, de nemzetközi találkozó csak két- vagy háromévente van.
Jelentőségét alátámasztja a látogatottsága. Kezdetekben csupán 300 ezren, de később volt hogy másfél millióan, kétmillióan, sőt ötmillióan vettek részt a találkozón. Ez utóbbit 1995 januárjában a Fülöp-szigeteki Manilában rendezték meg és több mint ötmillió résztvevőt számláló zárómise az emberiség történetének egyik legnagyobb összejövetelének számít. Rómán kívül a rendezvénynek otthont adott már Buenos Aires, Santiago de Compostela, Częstochowa, Denver, Manila, Párizs, Róma, Toronto, Köln, Sydney és Madrid is. Egy ilyen megmozdulás nemcsak a hitben megerősödni kívánó fiataloknak, vagy a közösséget megerősíteni igyekvő egyháznak, hanem a világtalálkozónak otthont adó városnak is fontos, hiszen órási idegenforgalmi bevételt is jelenthet, emellett Brazília megmutathatja, hogy létezik más arca is, nem csak a riói karnevál és a foci.
A mindenkori pápa minden világtalálkozó előtt üzenetet tesz közzé, amelyben többek között meghatározza a következő összejövetel mottóját. Az esemény középpontjában a Szentatyával való találkozás áll, aki maga mutatja be a záró szentmisét. Ennek keretében jelenti be a következő találkozó helyszínét. Az ifjúsági világtalálkozó elsődleges célja, hogy megismertesse Krisztus üzenetét a világ fiataljaival. A résztvevőket különböző programok várják, de nemcsak a világi fesztiválokhoz hasonló koncertek, hanem katekézisek, közös éneklések, különböző műhelyek várják. Az odalátogatókat nem a pénz, nem a zene, hanem a hit köti össze. A megmozdulás nem hajnalig tartó dorbézolásról, hanem a közösségi élményről és új barátságok megkötéséről szól.
Az ötmilliós lélektani határ elérése már abból a tényből is elképzelhető, hogy a katolicizmus Dél-Amerikában a legerősebb, emellett a latin amerikai származású Ferenc pápának ez lesz az első hivatalos útja az amerikai kontinensen. E két tény mellett talán sokkal fontosabb a pápa személyének vonzereje. Egy a közelmúltban elkészíttetett felmérés szerint a fiatalok szerint Ferenc pápa olyan katolikus, aki ráérez a társadalomban végbemenő változásokra és újdonságokra. A felmérésben kilencezer 18–29 év közötti, különböző nemzetiségű és vallású fiatalt kérdeztek a márciusban megválasztott egyházfőről, magukat ateistának valló fiatalokat is. A megkérdezettek több mint 70 százaléka azt nyilatkozta, Ferenc pápa olyan ember, akiben meg lehet bízni. Az egyházfőről pozitívan nyilatkozó fiatalok ugyanakkor kevésbé bíznak az egyház intézményében. Jelzésértékű viszont, hogy a hívő fiataloknak csak a fele mondta azt, hogy az egyházban is ugyanúgy bízik, mint Ferenc pápában.
A fiatalok körében általános az intézmények iránti bizalomvesztés, hiszen az ifjúság nem tud bennük hiteles példaképet találni, Ferenc pápa azonban eddigi következetes magatartásával erkölcsi példát mutat. Ráadásul kortól, nemzetiségtől, vallástól függetlenül mindenki számára érthető üzenetet képvisel, amikor a szegények és elesettek segítését szorgalmazza. Annak ellenére, hogy a riói katolikus ifjúsági világtalálkozót még XVI. Benedek hívta össze, a katolikus egyház Ferenc pápa révén egyedülálló alkalmat kapott, hogy megszólítsa és megtartsa az egyház jövője szempontjából legfontosabb generációt: a fiatalokat.
