Az első félévben a kivitel összértéke Szerbiában 6,6 milliárd eurót tett ki, 10,2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ez nagyon jó hírnek tűnik, hiszen régóta tudjuk, csakis az exporttevékenység jelentős növelésével virágoztathatjuk fel gazdaságilag is az országunkat. A félévi adatok azonban nem mindig vetíthetőek előre, nem minden esetben tükrözik vagy mutatják meg az egész évi teljesítményt. Főleg, ha tudjuk, hogy legnagyobb exportőrünk, a Fiat szerbiai leányvállalata éppen leépítést hajtott végre. Ennek tükrében viszont félő, hogy egy rövid időszakban tapasztalt gazdasági növekedést követően ismét recesszióba süllyedhetünk. Egyáltalán nem lenne meglepő, hiszen a történelmi tapasztalatok szerint is a recessziók leggyakrabban akkor kezdődnek, amikor a dolgok a legjobbnak látszanak.
Amikor egy politikus hatalomra jut, illetve hosszabb ideig képes hatalmon maradni, ez azt jelenti, tehetséges valamiben. Ha másban nem, hát el tudja hitetni a választópolgárokkal, hogy jó irányba tudja vezetni az országot, községet, közösséget vagy más érdekcsoportot, melynek vezetésére megbízatást kap. Aztán általában az a helyzet áll elő, hogy a hatalmon lévő vezető folyamatosan azt próbálja elhitetni, hogy az általa vezetett közösség jó irányban halad. Időnként azonban rádöbbenünk arra, hogy a valóság esetleg más. Ilyenkor segíthetnek az eligazodásban az indikátorok.
Jó indikátorrendszer nélkül a társadalom nem tudja, hogy merre tart. Ennél csak az lehet rosszabb, ha mégis azt hiszi, hogy tudja, de téved. De vajon lehet-e mindent mérni, pontosan, egyértelműen kimutatni. A tapasztalat szerint egyre inkább lehet. A sokat bírált és kifigurázott statisztikai mutatók sokkal fontosabbak, mint gondolnánk. A makrogazdasági indikátorok olyan statisztikai adatok, amelyek egy ország gazdaságának állapotát mutatják. Az adatok közzététele után rendre megfigyelhető a pénzügyi piacok reakciója is.
KORMÁNYZÁS
Nem véletlen az azonosság: a járműveknek és a nemzetállamoknak is van kormánya. A kormányon keresztül pedig irányítani lehet a járművet és a nemzetgazdaságot is. A járművet is bizonyos indikátorok, mutatószámok alapján lehet irányítani. Figyelemmel kell kísérni a sebességet, fordulatszámot stb. A nemzetgazdaság irányításakor az ipari termelés alakulása, a foglalkoztatottság, az infláció, a bérszint alakulása, a fogyasztói index és más hasonló mutatók alapján lehet „vezetni”. A GDP a legkomplexebb mutató egy ország gazdaságának állapotáról. Kifejezi az országban az adott év folyamán termelt javak és szolgáltatások összességének piaci értékét. Mivel a GDP önmagában úgynevezett követő indikátornak tekinthető – mert utólag derül ki pontosan, mennyi –, a sikeres kormányzáshoz az előzetes jelentéseket, becsléseket is követni kell. A fogyasztói árindex pedig az infláció precíz indikátora. Az alapvető fogyasztási javak kiskereskedelmi árának változásait mutatja. A foglalkoztatottsági indikátorok is fontosak. Tudni kell, hány munkahely keletkezik vagy szűnik meg havonta vagy évente, a munkaképes lakosság hány százaléka dolgozik stb. A sajtóban gyakran csak azok az adatok jelennek meg a munkanélküliséggel kapcsolatban, hogy mennyivel csökken, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy amennyi személlyel csökkent, annyian munkába is álltak. A fizetési mérleg a külföldről érkező és a külföldre irányuló kifizetések arányának összevetésére szolgál. A külkereskedelmi deficit mértéke az első félévben 1,9 milliárd euró volt, vagyis 6,7 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest. Az export értékét 77,3 százalékban fedte a kivitel értéke, tavaly az első hat hónapban 74,2 százalékot tett ki. Ha így tekintünk rá, akkor ez is pozitív indikátornak tekinthető.
HASHAJTÓ INDIKÁTOR ÉS AJAKRÚZSINDEX
Nagyon sok, statisztikailag mérhető, mégis vicces indikátora van egyébként a gazdaság állapotának. Statisztikák bizonyítják, hogy recesszió idején a hosszú szoknya lesz a divat, jobban fogy a hashajtó, mert gyakoribb a székrekedés, valamint elterjedtebbé válik a rúzshasználat. Ez utóbbit azzal magyarázzák, hogy a pénzügyi nehézség miatt a nők a kevésbé költséges, ám a mégis luxusérzetet kölcsönző termékek felé fordulnak. Az állítást az egyik legnagyobb nemzetközi kozmetikai vállalatcsoport kutatása is alátámasztja. Statisztikai módszerekkel, feketén-fehéren kimutatták a gazdasági válság és a rúzseladások közti összefüggést. Az 50-es évek óta vizsgálják és kiderült, átlag 15 százalékkal emelkedtek a különféle rúzsokból származó bevételeik recessziós időszakokban, ami már szignifikáns. Az ötven, világszerte legnépszerűbb kozmetikai termék 30 százalékát rúzsok és ajakápolók alkotják, ezért nem elhanyagolható a kozmetikai cégek számára. Az USA-ban Lipstick-index néven ismert ez a mutatószám, amit ajakrúzsindex, vagy ajakrúzs-indikátor néven magyarosíthatnánk. Figyeljük tehát az ajkakat, mert kifejezik a gazdasági állapotokat.
