Minden a várakozások szerint történt! Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a korábbi 0-0,25 százalékos alapkamatot 25 bázisponttal, 0,25-0,5 százalékos szintre emelte. Majdnem mindenki erre számított. Ennek ellenére talán csak a Csillagok háborúja hetedik részének premierjét várták akkora izgalommal, mint a Fed döntését. 2008 vége óta ugyanis nulla százalék közelében tartották az alapkamatot, de mindenki tudta, hogy ez nem folytatható a végletekig. Már megszoktuk, hogy ami Amerikában történik, az döntően befolyásolja a világgazdaság folyamatait. A kamatokon keresztül pedig az egész bank- és pénzügyi rendszerre hatni lehet, ami aztán a reálgazdasági folyamatokat is döntően befolyásolja. Az alapkamat a jegybank vagy annak a szerepét ellátó intézmény által meghatározott irányadó kamat. Mértéke meghatározza a kereskedelmi bankok és a központi bank közötti rövid lejáratú hitelek kamatát. Mivel a bankoknak bizonyos összeget kötelezően a központi banknál kell letétben tartaniuk, az egész gazdaságot befolyásolni lehet azzal, hogy olcsón, vagy drágán lehet pénzhez jutni. Az alapkamat meghatározásakor mindig figyelembe veszik az infláció nagyságát és a reálgazdaságban tapasztalható folyamatokat.
Az alacsony kamatnak jótékony hatása van a gazdaságra, mert megkönnyíti a hitelfelvételt, olcsón lehet pénzhez jutni. Az alacsony kamatok okozta fellendülés azonban idővel rendre inflációt okoz a gazdaságban. Ilyenkor a fogyasztás és a növekedés féken tartása érdekében emelni kell az alapkamatot. Az alapkamat csökkentése tehát a monetáris lazítás, az élénkítés eszköze, emelése viszont a monetáris szigorításé. Természetesen a gazdaság fejlődését számos tényező befolyásolja, de egészen leegyszerűsítve meg lehet állapítani, hogy akik nem éltek a kedvező lehetőségekkel, nem használták ki a pénzbőségből eredő előnyöket, azok a közeljövőben nem sok jóra számíthatnak.
A JEDI VISSZATÉR: ÖZÖNLIK A TŐKE
Természetesen lehet úgy fogalmazni, hogy mindennek vannak előnyei és hátrányai is, de az amerikai irányadó kamat növelése összességében kifejezetten kedvezőtlen hatással lesz Szerbia gazdaságára. Egyrészt drágábbak lesznek a hitelek, és ennek kapcsán kell megjegyezni, hogy a bankok eddig is inkább azzal a problémával álltak szemben, hogy nem volt elegendő igény a hitelek iránt. Ami azonban még jobban fog fájni: a tengeren túl bejelentették, hogy ez a finomhangolásúnak nevezhető, leheletnyi emelés lényegében egy kamatemelési ciklus kezdete. Ez pedig ahhoz fog vezetni, hogy minden pénz elkezd Amerika felé vándorolni, azaz megnő a dollár iránti kereslet, ez pedig generálja majd a dollár már eddig tapasztalt erősödését. Az amerikai államkötvények az alacsony kamatok mellett is a világ legbiztonságosabb befektetésének számítottak. Magasabb kamatok, azaz kecsegtetőbb hozamok mellett még inkább azokká válnak. Ez tovább erősíti majd az amerikai fizetőeszközt, régóta jósolják, hogy előbb-utóbb kiegyenlítődik az árfolyama az euróéval. Ez egy nagyon kellemetlen, de egyben érdekes mellékhatással jár: ahogyan erősödik a dollár, úgy növekszik a dollárban számított szerb államadósság, anélkül, hogy egyetlen centnyi újabb hitelt is felvennénk. November végén Szerbia adóssága meghaladta a 25 milliárd eurót, ami a hazai éves szinten mért GDP több mint 76 százaléka. Ha pedig a dollár árfolyama kiegyenlítődik az euró árfolyamával, az további 500 millióval növelné az államadósságot úgy, hogy közben egy cent hitelt sem vettünk fel. Ez lesújtóan hangzik, főleg ha tudjuk, hogy a semmiért az 500 milliót az ország jelenlegi és jövőbeni aktív generációinak kell majd kinyögni. Vigasztaljon bennünket az a tény, hogy az amerikai kamatemelés nyomán versenyhelyzet áll elő, ugyanis a tőke mindig biztonságos helyeket keres. Ha annyira jó a gazdasági légkör, mint azt a vezető politikusaink állítják, aggodalomra semmi ok, mert özönleni fog a tőke.
A KAMATEMELÉS EGY MÁSIK (VILÁGŰRI) DIMENZIÓJA...
Egészen más szemszögből nézve a kamatemelést azt is megállapíthatjuk, hogy a monetáris politika egy hatékony eszköz a politikai és geostratégiai érdekek érvényesítéséhez. A dollár már lassan egy évszázada világpénznek számít. Akik pedig a világpénz sorsát alakítják, az egész világ sorsát alakítják. A kamatemelési ciklus komoly hatással lesz az egész világgazdaságra, de lehet, még ennél „távolabb” is érezteti majd a hatását. Erre abból lehet következtetni, hogy Obama elnök rövidre fogta évértékelő beszédét, azzal a kifogással, hogy az eltörpül egy sokkal fontosabb esemény mellett, ami nem más, mint a Star Wars, azaz a Csillagok háborúja című film legújabb részének megtekintése. Nem vicc, ez valóban elhangzott az évértékelőn! Azt azonban nem tudhatjuk – lehet, csak az emlékirataiból (vagy abból sem) derül ki –, hogy az elnök esetleg szimbolikus üzenetnek szánta-e a gesztust? Lehet, hogy tényleg csak a film érdekelte, de az is lehet, üzenni akart a világnak, hogy Darth Vader a sötét oldalról visszatért a Fény oldalára…
