Grecsó Krisztián Megyek utánad című regénye kis magyar nevelődési regény, amelyben benne van a magyarországi vidék hangulata, jellegzetes figurái, az ott élők sajátos gondolkodásmódja és magatartása, benne van egy kiskölyök élete a kisiskolás kori bandavezéri megpróbáltatásoktól a felnőtté válás és a párválasztás sokszor igen bonyolult problematikájáig, emellett benne van az egzisztenciális önmegvalósítás nehézsége, a kisközösségből való kitörési lehetőségek taglalása, s a nagybetűs szerelem is. Grecsó egy ember életét szerelmeinek történetén keresztül igyekszik bemutatni, miközben oly precízen árnyalja az események hátteréül szolgáló, jellegzetesen magyar vidéki helyszíneket, az ott tapasztalható miliőt, hogy az olvasó a párválasztási hercehurcák fordulatain szórakozva valami fontosabb és mélyebb mondanivalóra is bukkan a sorok között. A kisszerű, távlattalan vidéki életmód visszatartó erejére, a magyar társadalom egyes rétegeinek begubózó, érdektelen, kilátástalan valóságára.
A magyar irodalomban nem elődök nélkül való e témaválasztás, Háy János A gyerek című regényében, illetve Borbély Szilárd Nincstelenek című életrajzi fikciójában már érzékletesen ábrázolták az elmaradott vidékek kisközösségeinek összetartó, a mássággal szemben viszont kirekesztő magatartását, az ott élők szinte mitikus félelmét az újtól, a változástól. A világot, ahol mindenki gyanús, aki másként viselkedik, másként öltözik, másként gondolkodik. Filmes allúziókat keresve is találunk ide vágó, friss példát, a Nagy Dénes rendezésében készült Másik Magyarország, avagy Töredékek egy falu hétköznapjaiból című dokumentumfilm Dél-Hevesre, Mezőszemerére kalauzol, és Bukta Imre képzőművészeti alkotásait alapul véve a falusi élet elvesztését, a vidék hanyatlását tematizálja. Miként Dobos Tamás, a film operatőre megjegyezte: Magyarországon sok ilyen régió és település létezik, bárhol forgattak volna, hasonlóan elborzasztó képet kaptak volna. Véleménye szerint részben a politikai rendszerváltás eredménye, hogy a falusi emberek föld nélkül maradtak, nincs kapcsolatuk a földműveléssel, a zöldségfélét, az élelmiszert boltokban vásárolják. A vidéki élet hanyatlása mélyszegénységhez és depresszióhoz vezet, s ezt a hangulatot, állapotot és életérzést igyekeztek megfogalmazni. Véleménye szerint filmjük címe akár az Igazi Magyarország is lehetne.
Nos, ezt a másik Magyarországot ragadta meg Grecsó Krisztián Megyek utánad című regényében, melynek főhőse, Daru, egy szegénységben élő család sarja, az egy pár cipős, gyerekmunkát végző, alkoholista felmenők folytán eleve kilátástalan egzisztencia elé néző gyermeklétből a szellemi pallérozódás segítségével igyekszik kitörni. Mi magunk, olvasók is érezzük, ahogyan párkapcsolatból párkapcsolatba, lakhelyről lakhelyre, iskolából iskolába sodródik a főhős, hogy számára valóban csak a szellemi fejlődés az egyetlen lehetséges út az önmegvalósítás felé, hiszen a mellékszereplők, a Daruval együtt növekvő és bukdácsoló társak, ugyan megpróbálnak más-más módon változtatni saját életükön, de zömében sikertelenül. E Grecsó-regényben megfogalmazott tragédia a magyar közösség tragédiája, nevezetesen, hogy az említett közegekből csak kevés és végletes „menekülési út”, „kilépési lehetőség”, „kitörési pont” létezik: a továbbtanulás, az elköltözés, az öngyilkosság, a beolvadás, s a különféle bódítószerek, amelyek ugyan megoldást nem kínálnak, de átmeneti könnyebbséget adnak: a fű, az ital, a drogok használata, valamint a szabados szexuális viselkedés, azaz magyaros hippi lázadás a beszűkült, korlátok közé szorított élet ellen.
A főhős, Daru esetében a lányok iránti rajongásban és a csajozásban szerzett sikerélmények hivatottak az egzisztenciális sikertelenségeket elfeledtetni. Hét lány, hét kapcsolat, a fiú/férfi mindegyikben elveszít egy kicsit magából, miközben tapasztalatokat gyűjt, felnő, s a végső, a már házasságon túli felnőtt, érett kapcsolatában képes csak úgy nézni vissza a múltjára, az azt meghatározó emberekre, hogy függetlenítse magát tőlük, és a hordozott-hurcolt görcsöket, frusztrációkat leküzdve, a Daru-létet hátrahagyva saját életvezetésével törődni.
Daru sorsa, életkörülményei és élethelyzetei ismerősek lehetnek sokunk számára. Ahogyan a regény végi osztálytalálkozó feszengése, számvetése is. Saját múltunk, elhagyott szerelmeink, kihagyott lehetőségeink, röghözkötöttségünk köszön vissza a sorok közül, és hiába menekülnénk, a regény jön utánunk, nem ereszt.
