A belgrádi sajtóértesülésekre hivatkozó jelentések a minap már száz százalékos bizonyossággal mondták ki: Igor Mirović, a Szerb Haladó Párt elnökségi tagja lesz a vajdasági kormányfő a következő választásokig. Benne bízik meg a leginkább Aleksandar Vučić pártelnök, köztársasági kormányalakító, ezért annak ellenére, hogy nem ő vezette a párt tartományi listáját, mégis magáénak tudhatja e megbízatást – jegyezték meg a hírek. A választási listát Maja Gojković vezette, számára azonban, úgy tűnik, más feladatokat irányoz majd elő a szervezet. A beszámolók szerint sokkolta az SZHP tartományi tagságát annak ténye, hogy Gojkovićot választották a lista élére, ezért most – a korábbi hiba kijavítása céljából, és a tartományi tagság hangulatának tiszteletben tartása következtében – Mirović maradt az egyedüli jelölt a kormányfői posztra. Hivatalos megerősítései még nincsenek ezeknek a „holtbiztos” információknak.
Mirović kormányfői posztra jelölése aligha okoz meglepetést a haladók vajdasági politizálását követő egyéneknek. Goran Knežević, egykori nagybecskereki polgármester, az SZHP jelenlegi alelnöke neve mellett őt emlegették a leggyakrabban esélyesként már akkor is, amikor választások még láthatáron sem voltak. Őt választotta meg a párt a „vajdasági kérdésekkel megbízott” elnökségi tagnak, ő volt a leghangosabb a Bojan Pajtić eddigi demokrata párti kormányfő leváltását követelők között az elmúlt években, az Újvidéken szervezett tiltakozó megmozduláson is. Mindez sejtette, hogy Mirovićnak bizony köze lesz a vajdasági hatalom gyakorlásához akkor, amikor a Szerb Haladó Párt veszi át majd a kormányzást Újvidéken.
Két nappal ezelőtt a következőket jelentette ki: „A káderkérdések részletei az SZHP tisztújító közgyűlése után lesznek ismertek. Ekkor derül majd ki, ki milyen funkciót tölthet be, s én nem szeretnék most licitálni a kérdéssel kapcsolatban. A legfontosabb az, hogy a párt teljesíteni tudja választási ígéreteit, hisz rendkívül nagy támogatást szerzett Vajdaságban.”
Igor Mirović Kruševacon született 1968-ban. Újvidéken diplomázott a Közgazdasági Karon, lényegében 1976 óta a tartományi székvárosban él. Politikai pályafutását nem a Szerb Haladó Pártban, hanem, ahogyan a párt tagságának jó része, maga is a Szerb Radikális Pártban kezdte. Hamar az élvonalba tört, s tizennégy éven át vezette az SZRP újvidéki városi bizottságát.
Képviselői teendőket a kilencvenes évektől tölt be. 1992 és 1994 között az újvidéki városi képviselő-testület alelnöke. Közben 1996-ig a Szerb Radikális Párt köztársasági képviselője is. 1996-tól 2000-ig már a Tartományi Képviselőházban politizál, ugyancsak Vojislav Šešelj pártjának képviselőjeként. 1998 és 2000 között, abban az időszakban, amikor a radikálisok is szerepet kaptak a miloševići rezsim kormányában, Mirović pénzügyminiszter-helyettesi funkcióval is rendelkezett Belgrádban.
A 2000-ben bekövetkezett politikai fordulatot követően négy évig a Polgárok Tanácsának képviselője, ez a testület azokból a szövetségi képviselőkből állt, akiket a tagköztársaságokban választottak meg közvetlen választásokon – a szövetségi képviselőházat a Polgárok Tanácsa és a Köztársaságok Tanácsa alkotta. 2004 és 2008 között köztársasági és tartományi képviselő, 2008 és 2012 között pedig a Tartományi Képviselőház alelnöke. 2012 után az SZHP tartományi képviselője, egy ideig frakcióvezetője. 2013 végén, az átalakított Dačić-kormányban regionális fejlesztési és helyi önkormányzati miniszter a 2014-ben megtartott rendkívüli parlamenti választásokig. Ma: a tartományi kormányfői poszt legvalószínűbb várományosa.
Igor Mirović irodalomkedvelő. Két verseskötete is megjelent, a Bizánc felett az ég 1994-ben és a Szikra-láng 2003-ban.
Tavaly sértő kijelentéseket tett az akkori tartományi kormányfő és a DP számlájára, nem ódzkodva attól sem, hogy az „elmebaj” és a „bűnszervezet” kifejezéseket kombinálja beszédében politikai ellenfelei lejáratása céljából. A DP elnöke kilátásba helyezte, hogy feljelenti, számos lap fogalmazott gúnyosan úgy: „a radikális gén támadt fel a politikusban”.
Mirović nős, két fiú édesapja.
