Hős vagy áruló? Sokak ezt a kérdést teszik fel azzal a 29 éves amerikai fiatalemberrel kapcsolatban, aki az évszázad kiszivárgásaként tartott ügyben nyilvánosságra hozta, milyen eszközökkel elemzik az amerikai titkosszolgálatok az Amerikán belül zajló, illetve oda irányuló telefonforgalmat, valamint a nagy internetes cégeken (Google, Facebook, Yahoo, Microsoft, Apple stb.) keresztül zajló kommunikációt.
Snowden az észak-karolinai Wilmingtonban született 1983. június 21-én. A család később a marylandi Ellicot Citybe költözött. Anyja a baltimore-i szövetségi bíróság számítógépes és adminisztrációs hálózatának vezetője, apja a Parti Őrség tisztje, nővére jogász. Nem tanult jól, a középiskolát nem fejezte be, állítása szerint gyerekkori betegségei miatt, de később esti kurzusokon megszerezte a középiskolai végzettséggel egyenértékű GED oklevelet és több számítástechnikai kurzust is elvégzett.
Snowden 2004-ben jelentkezett a hadsereg elit alakulatába, mert segíteni akart az iraki nép felszabadításában, de az arabok ölésére készülő felettesei miatt hamar kiábrándult, és mivel a kiképzés alatt eltörött mindkét lába, leszerelték. Ezután biztonsági őrként dolgozott a Maryland-i Egyetemen az NSA (Nemzetbiztonsági Hivatal) alkalmazottaként, majd a CIA-nál lett informatikus. Tehetsége és tudása miatt gyorsan haladt előre a ranglétrán, hamarosan már Svájcban dolgozott, diplomáciai fedésben. A titkosszolgálatból itt ábrándult ki, amikor kiderült, hogy kollégái úgy szerveztek be egy svájci bankárt, hogy leitatták, majd rávették, üljön autóba, s miután a rendőrök elfogták, segítséggel kötelezték le. Ekkor tálalt volna ki először, de nem tette, mert attól félt, hogy bajba sodorna másokat, valamint közelgett a 2008-as elnökválasztás, s azt remélte, hogy Barack Obama végére jár a piszkos módszereknek és a titkos lehallgatásoknak is.
Ez korántsem lett így, és a halk szavú, a videón összeszedetten és átgondoltan beszélő férfi úgy döntött: nyilvánosságra hozza, amit munka közben tapasztalt, mert szerinte Amerika nem taposhat bele gátlástalanul az emberek magánéletébe. Ezért 2009-ben kilépett a CIA-től, és Japánban egy amerikai katonai bázison irodát bérlő Dell számítástechnikai óriásvállaltnál, majd végül a Booz Allen Hamilton cégnél, azaz az NSA egyik szerződéses partnerénél dolgozott külsős tanácsadóként először Japánban, majd Hawaiiban is. Más szóval, papíron ugyan nem, de Snowden továbbra is a titkosszolgálatoknak dolgozott, a CIA szerint épp azért, hogy hozzáférjen a most kiszivárogtatott adatokhoz. Eközben 2010-ben elvégzett egy etikus hacker tanfolyamot, 2011-ben pedig beiratkozott a Liverpool-i Egyetem online számítástechnikai biztonsági mesterszakára, amit nem végzett el.
Snowden a kiszivárogtatásért évi kétszázezer dolláros fizetését, hawaii lakását és barátnőjét adta fel, illetve hagyta hátra. A kiszivárogtatás után Snowden elővigyázatosságból Hawaiiról Hongkongba, majd június 23-án Moszkvába utazott, hogy onnan Latin-Amerikába távozzon. Erre azonban már nem került sor, merthogy az Egyesült Államok azonnal visszavonta az útlevelét, így a Moszkva–Seremetyjevói repülőtér tranzitjában rekedt Snowden végül Oroszországhoz fordult menedékkérelemért. Oroszországi kérelmét azzal indokolta, hogy a halálbüntetés lehetősége mellett a kínzástól is tart, ami az Egyesül Államokban várhat rá.
A kiszivárogtatás mindenkinek kellemetlen volt, hiszen tüntetések és botrányok sorozata követte. Az Egyesült Államok magára haragította Dél-Amerikát, Európa és Kína jobbára hallgat, bár elképzelhető, hogy utóbbi Hongkongban elegendő információhoz jutott Snowdentől. Putyin és Obama hírhedten rossz kapcsolata sem javult az ügytől, de az oroszokat sem kell félteni, hiszen a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak azért szabad bejárása van a reptéri tranzitba. Továbbá több száz újságíró életét is megkeserítette, mert egy Kubába tartó gépen Snowden nélkül repültek potyára, majd Evo Morales bolíviai elnök Moszkvából hazatérő repülőjét szállították le és vizsgálták át Bécsben. Közben az egy fehérneműreklámban is főszerepet kapó Snowdennek házassági ajánlatot tett a három éve Amerikában lebukott szexi orosz kémnő, Anna Chapman, majd az amerikai férfit felterjesztették Nobel-békedíjra, de története után érdeklődve már a filmkészítők is keresték. A Pentagon örömére pedig ahelyett, hogy a kiszivárgott adatok miatt forrongna a média, mindenki Snowden sorsával van elfoglalva.
