Jon Fosse, norvég író magabiztosan várhatta azt a sajtótájékoztatót, amely az idei irodalmi Nobel-díjas személyéről volt hivatott lerántani a leplet. A fogadóirodák szerint neki volt a legnagyobb esélye az elismerés elnyerésére. Egyedül a kínai Can Xue miatt lehettek álmatlan éjszakái. Azután a sajtótájékoztatón Jon Fosse nevét jelentették be. A szerző neve ismerősen csenghet a magyar olvasók számára is, hisz több műve a Kalligram Kiadónak köszönhetően magyar nyelven is olvasható. A norvég király szomszédságában élő író ezzel feltette a koronát pályafutására, amelyet eddig is számos díjjal tüntettek ki, ugyanakkor ez az elismerés magának a norvég irodalomnak is szól, ugyanis az északi ország irodalma mondhatni aranykorát éli, és ez nemcsak a skandináv krimik népszerűségének köszönhető.
Jon Fosse 1959-ben született, és neve 2007-ben felkerült a The Daily Telegraph által összeállított Top 100 élő géniusz című listára. Az életrajzából rendszeresen kiemelik a tényt, hogy gyerekkorában balesetet szenvedett, ami kis híján az életébe került, és ez a trauma sokáig vele volt. Talán erre vezethető vissza alkoholizmusa, amivel hosszú ideig küzdött, mígnem 2012-ben végleg felhagyott az ivással, ugyanakkor megtért, és jelenleg is hívő katolikusként él a protestáns Norvégiában.
A. Dobos Éva, Fosse regényeinek fordítója a telex.hu-nak nyilatkozva így mutatta be a friss Nobel-díjas szerzőt: „Nagyon csendes, nem szeret szerepelni sem, vagy könyvbemutatókra, fesztiválokra járni, még a darabjainak se megy el a színházi bemutatóira, csak a főpróbákra. Neki nagyon sokat segített a vallás, ugyanis sokáig küzdött az alkoholizmussal, és lényegében a hit mentette meg az életét. Ezt egyébként sosem titkolta el, sőt még a köteteiben is megjelenik motívumként. Ő egy kételkedő karakter, aki szeret az emberi létről, Istenről és a köztük lévő kapcsolatról filozofálni és kérdéseket feltenni.”
Jon Fosse első regényét 1984-ben írta. Az 1990-es években jelentek meg legnagyobb hatású művei, többek között a Melankólia című regény, valamint a különleges hangulatú, balladaszerű – az Álmatlanság, az Olav álma és az Esti dal című kisregényeket magába foglaló – Trilógia. A nemzetközi hírnevet azonban a Valaki jönni fog című drámája hozta meg számára. Ezt követően hosszú ideig a drámaírásra koncentrált, és csak 2012 után fordult újra a prózaírás felé. Ennek eredménye a Szeptológia címet viselő hétrészes regényfolyama, amelynek első kötete, A másik név címmel magyar nyelven is olvasható.
Ellentétben az Oscar-díjjal, irodalmi Nobel-díjat talán még nem adtak oda írónak, költőnek, aki azt nem érdemelte volna meg. Azonban sokszor előfordult, hogy olyan szerzőt díjaztak, aki ismeretlen volt a magyar olvasók előtt. Fosse szerencsére nem ilyen, így a művészetével való megismerkedéshez nem kell arra várnunk, hogy valamely nagy kiadó a Nobel-díj hatására kapkodva megszerezze a szükséges jogokat, és utána egy fordító megfeszített tempóban lefordítsa néhány jelentősnek ítélt művét. Fosse műveit már leemelhetjük a könyvtárak, könyvesboltok vagy antikváriumok polcáról, és megismerkedhetünk velük, hogy azután december 10-én, amikor a díjat ténylegesen is átadják a szerzőnek, már általunk is ismert íróként tekintsünk rá.
Nyitókép: AP via Beta
