Emir Kusturica körül időről időre felröppen a füst. Legutóbb, 2015-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy érett korban átkeresztelkedett, a pravoszláv hitet vette fel. Nehezményeztek is ezért rá a bosnyákok. A napokban pedig nagy gőzzel indult Emir Kusturica filmrendező és Željko Mitrović médiaguru (is!) szóvitája a médiaplatformokon. Amíg Kusturica nyilvános véleményt formált Mitrović új színháza és a nemrég bemutatott második előadása kapcsán, addig a kritikára Mitrović a kor eszközeivel, a mesterséges intelligencia lehetőségeivel válaszolt. Feljelentés lett az acsarkodás vége.
De hát nézzük szépen sorjában.
Emir Kusturica, kétszeres Arany Pálma-díjas filmrendező nem tudta szó nélkül hagyni a szerbiai, azaz a belgrádi színházi élet újdonságait, azt, hogy Željko Mitrović egy saját(bejáratú) színházat hozott létre.
Kusturica szerzői írásában, ami a Šta nam je, dakle, uradio Žeks? (Mit tett velünk, tehát, Žeks?) címmel az Iskra portálon jelent meg, többek között arról írt, hogy Mitrović a Pink televízión sugárzott műsoraival teljesen új szintre emelte a szociális értékmodellt. A valóságshow-kat okolta azért az értékrendért, amelyet a 11-12 éves fiatalok magukévá tesznek, mint fogalmazott, „a könnyen elérhető pornó-tartalmak mellett igénytelenséggel találkoznak nap mint nap a serdülők”. Nehezményezte, hogy a televíziós a valóságshow-t, a reality-t új projektjével bevitte a színházba is, mégpedig az éveken keresztül gazdára váró egykori Odeon mozi épületébe. Kusturica rámutatott, a színházat létrehozni nagy bátorságra vallott, ám ez inkább vakmerőség volt Mitrović részéről, Kusturica szerint ugyanis a sok befektetett pénzből csupán a közrend megzavarásáig jutottak el.
Željko Mitrović, a Pink televízió tulajdonosa, nem maradt néma a kritikus szavakra, ő a technikát hívta segítségül, hiszen nagyon odafigyel arra, hogy a technológiai vívmányok terén update legyen. A mesterséges intelligencia lehetőségeivel, a saját X közösségi oldalán közzétett videóban, Kusturicát ültette a tévéképernyő elé: a rendező alakjával és hangjával mondatta el Kusturicáról a véleményét. A szarkazmusban bővelkedő monológban mindenekelőtt azt hallhatjuk a rendező szájából és hangján, hogy Mitrović nem számíthat arra, hogy a készülőfélben levő filmjéért esetleg díjat, sőt Arany Pálmát kaphat, amennyiben a nemzetközi színtéren nem csúfolja ki a saját népét.
A televíziótulajdonos és a rendező cseppet sem kímélték egymást, egymás számlájára írták a tavalyi tömeggyilkosságokat is, sőt, amíg Kusturica istenkomplexussal vádolta meg Mitrovićot, addig Mitrović azzal vádolta a rendezőt, hogy az apja az Oznának, ő pedig az állambiztonságnak dolgozott.
A csupán figyelemfelkeltésre jó vitának az lett a vége, hogy Emir Kusturica a belgrádi Felső Bírósághoz fordult, hogy tiltsák meg Mitrovićnak, hogy az alakjával és a hangjával generált, félrevezető és hamis, deepfake videót közzétegye. A Felső Ügyészségtől és a Szerbiai Elektronikus Médiaszabályozó Testülettől (REM) pedig azt kérte, hogy indítsanak eljárást Željko Mitrović és televíziója ellen, erről a Tomanović Ügyvédi Iroda számolt be a médiának. Hogy történik-e majd valami ezen a téren, majd csak ezek után derül ki. Az tény azonban, hogy egyre több közszereplő találkozik a mesterséges intelligenciának köszönhetően saját magával a közösségi hálókon.
Emir Kusturica Szarajevóban született 1954. november 24-én. César-díjas szerb filmrendező, forgatókönyvíró, színész, producer, zenész és zeneszerző. Az 1980-as évek óta rendez mozifilmeket. Alkotásait a legjelentősebb fesztiválokon díjazták, Cannes-ban kétszer is elnyerte az Arany Pálmát: 1985-ben A papa szolgálati útra ment (Otac na službenom putu) és 1995-ben az Underground című filmjével. Ez utóbbi nagy visszhangot váltott ki, ugyanis volt, aki remekműként méltatta, mások propagandafilmként emlegették, amivel Slobodan Milošević rezsimét akarták tisztára mosni. Ezért a filmért Oscar-díjra is jelölték az angol nyelvterületen kívüli kategóriában. A gyermekkereskedelem visszatérő témája volt, illetve a romák is több filmjében főszerepet játszottak, így az 1988-as Cigányok ideje (Dom za vešanje) című filmben. 1998-ban a Macska-jaj (Crna mačka, beli mačor) című filmszatírával nagy sikert ért el nemcsak a Balkánon, hanem Magyarországon is. Az élet egy csoda (Život je čudo) című filmje forgatása alkalmával a Zlatibor és Tara között felépítette a Mokra Gora-i Drvengradban, a Küstendorf néven is ismert falut, amely turisztikai látványosság a mai napig. Januárban itt minden a filmről szól, mégpedig a Küstendorf Film és Zenei Fesztiválnak köszönhetően.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
