Jól kezdődött az idei év a szerb fővárosban. Január elsején megnyílt a régóta várt Banksy-kiállítás, aki pedig szeretné megtekinteni, még április hatodikáig megteheti. A Banksy-kiállítás kuriózum, mert az alkotásai nem ezt a célt szolgálják. Nem olyan műfajról van szó, ami kiteljesedhet a galériákban. Az igazi Banksy-alkotások az utcának szólnak, az utca emberének. Azoknak is, akik nem járnak galériába, akik nem vevők rá, vagy nem tehetik meg. A művészet mindenkié – ezt üzeni Banksy.
A legelső ismert falfestménye – a The Mild Mild West – Bristolban jelent meg, valamikor a kilencvenes évek vége felé. Egy mackót ábrázol, amint Molotov-koktélt dob három rohamrendőr felé. A Banksy-művek nagyszerűsége nem csupán a látványvilágukban van. A graffitik célja egyébként is a figyelemfelkeltés és az üzenetközvetítés, gyakran politikai vagy társadalmilag érzékeny problémákra rávilágítva. Banksy alkotásai szinte mindenkit megszólítanak, kifejezetten háborúellenesek, elítélik a kizsákmányolást, az újkori konzumerizmust, a környezet megóvására és az állatvédelemre buzdítanak. Teszik ezt olykor szatirikusan, ironikusan, fekete humorral, a popkultúra elemeivel és figuráival, vagy egyszerűen csak a szeretetet hirdetve. A Banksy-alkotások azért egyediek, mert van bennük valami megmagyarázhatatlan szépség, vagy cukiság, mint például a patkányos figuráinál.
A legismertebb műve minden bizonnyal a Love is in the Bin, illetve a kislány lufival. Mivel falfestményekről van szó, a képeknek valójában nincs hivatalos címük.
Az elnevezések a felismerhetőséget szolgálják. Ha a képhez szöveg, szlogen is társult, akkor az alapján kapott címet az alkotás, mint a The Mild Mild West esetében. Nehéz kiszámolni, hogy mennyi Banksy-graffiti készült, ennek megsaccolásába a képzőművészettel foglalkozó weboldalak se nagyon mennek bele, mert némely alkotása nem érte meg a következő napot sem. A különleges graffitiknek is sajnos ez a sorsuk. Nem mindenki érti meg, hogy ez mitől művészet, egyesek csak a vandalizmust látják benne, míg mások tévedésből festik le.
Banksy némely művével kifejezetten nagy feltűnést keltett. A rózsaszín maszkot viselő gorilla a korai alkotásai közé tartozik. A kétezres évek elején egy bristoli épületen jelent meg, amelyet tíz évvel később egy muszlim kulturális központ vett át, ezek után átfestették, mint mondták, tévedésből. Nem gondolták, hogy értéke van. Újabb tíz év elteltével viszont valakik lemosták a festéket és újra előbukkant a kép, igaz, megkopott formában. Majd néhány évvel ezelőtt egy restaurációs cég emberei a faldarabbal együtt távolították el. Gondoljunk csak bele, mennyire jelentős alkotásról van szó, ha húsz év elteltével is témának számít és a média nyomon követi a sorsát. Egy szintén bristoli épület falára pedig Banksy egy meztelen férfit festett, ahogyan lóg egy ablakpárkányról, mintha egy légyott alkalmával a szeretője férjétől szökött volna meg. Az ügy nagy port kavart, mivel az épületben nemi betegségek klinikája működött. A városi tanács először tanácstalan volt, majd pedig a nyilvánossághoz fordult. Miután az internetes fórum résztvevőinek a kilencvenhét százaléka az alkotás mellett volt, így maradhatott. A város vezetősége azonban hozzátette: attól még nem várnak szeretettel más graffitiket. Mindenesetre ezt az alkotást jegyzik az Egyesült Királyság első legális street art művének. Ugyanakkor Banksy nem csupán falfestményekre korlátozódott, ő készítette például a Blur 2003-as Think Tank című lemezének a borítóképét is.
De vajon kicsoda Banksy? A kilétét homály fedi, és ez már egy negyed évszázados titok. Banksy művei főleg Angliában találhatók, de a világ más országában is. Minden szál Bristolba vezet, így az angol média arra jutott, hogy Robin Gunninghamról van szó, aki 1974-ben született, Bristolban nőtt fel, az apja fénymásológépeket szerelt, őt pedig magával ragadta a graffitizés. Igen ám, de William Gannon walesi tanácsos neve is szóba jött, aki azóta is egy kitűzőt hord, amin azt írja, hogy ő nem Banksy. Jamie Hewlett képregényrajzoló neve is felmerült, aki Damon Albarnnal, a Blur frontemberével létrehozta a Gorillaz virtuális együttest. A média szerint a szintén bristoli Robert del Naja, a Massive Attack egyik alapítója is számításba jöhet.
Egy eredeti Banksy-mű ma már sokat ér, és nem távolítják el csak úgy az alkotásait. Londonban feltérképezték az általa készített graffitiket és a turisták figyelmébe ajánlják. Banksy kezdetben a rendőrség miatt titkolta a kilétét, most már inkább a misztikusság vonzerejéről lehet szó. Az is megtörténhet, hogy nem csak egy emberről beszélünk, hanem művészeti csoportról. Banksyt a művészet Robin Hoodjának tartják, akinek kilétére szintén nem derült fény. Elvégre sok útonálló bujkált akkoriban az erdőkben, és Robin Hood karakterét is akár több személyről mintázhatták.
Nyitókép: A híres Banksy-alkotás egy szabadkai falon (Fotó: Molnár Edvárd)
