2024. szeptember 5., csütörtök

A lézerterápia újabb térhódítása

Sikeresen alkalmazzák a nőgyógyászatban, idegsebészetben, fogászatban, emlődaganat-gyógyításban

Mintegy 35 évet kellett a lézernek várakoznia a sebészeti műtők, a medicina „szentek szentjének” várószobájában, bebocsátásra várva. Miután azonban átlépte küszöbét, diadalútja megállíthatatlannak tűnik. Szinte hetente kapunk értesítést olyan gyógyászati eredményekről, amelyek ezelőtt csak múló javulást hoztak.

Így például a benőtt köröm nagyon sok embernek okozott gondot és fájdalmat, bárhol is végezték ugyanis a begyulladt köröm eltávolítását, 10-12 havonta a köröm kinőtt, s a fájdalmak újra jelentkeztek. A lézeres körömházplasztika örökös megoldást jelent ennél a betegségnél: a koncentrált, nagy erejű sugarak véglegesen eltávolítják a körömtermelő zóna sejtjeit szike és varrás nélkül.

Méhszájseb-eltávolítás

A nőgyógyászati vizsgálat során igen sok nőnél találnak méhszájsebet. Egy részüknél nem is lehet sebről beszélni, többnyire az idült gyulladás során kialakult kórképről van szó, amelyre később rátelepszik a human papilloma vírus, a nehezen gyógyítható méhszájseb okozója. A folyamatos gyulladás előidézte hüvelyi folyás és a szexuális életet tönkretevő fájdalom miatt már ebben a fázisban el kell kezdeni a gyógyítást, mert előbb-utóbb a méhszáji elváltozás melegágya lesz a rosszindulatú tumornak. Ezekben az esetekben is a lézer igen nagy szolgálatot tett a nőgyógyászati betegeknek: az ambulánsan végzett műtét során a lézerfény felrobbantja a beteg sejteket, vérzés nélkül eltávolítja a méhszáj begyulladt felületét, a gyógyulás pedig hegmentesen 10-12 napra bekövetkezik.

Lézeres plasztikai műtétek

A plasztikai sebészetben és a bőrgyógyászatban is otthon érzi magát a lézersugár. Szinte lehetetlen ma már felsorolni azokat a bőrelváltozásokat, vírusos szemölcsféléket akár a végtagjainkon, akár az emberi nemi szerven (kondillomák), amelyeket ne gyógyítaná a hagyományos elektrokés kezelés, fagyasztás stb., a „fényszike”, a lézeres metszés, amely a medicinának ezen a területén, szén-dioxidos lézerműszerrel történik. Érthető az orvosok és betegek elfogultsága a lézeres plasztikai műtétek iránt, ha számításba vesszük, hogy nincs sebfertőzésveszély, sőt a fertőzött helyeken érvényesül a lézer sterilizáló hatása. Az ép szövetek károsodása minimális, a sebek gyorsan, heg nélkül gyógyulnak, a kiújulás veszélye csekély.

Fejlesztés alatt áll, néhol már alkalmazzák az idegsebészetben a lézerterápiát, egyelőre egyre több kedvező hírt kapunk felhasználásáról a gerincsérveknél, amelyeknél a mágneses rezonanciával (MRI) összekötött lézerkészülék elpárologtatja a károsan kidudorodó porcszövetet. De a sebész által megközelíthetetlen agytumorok, agyi aneurizmák is a már az új típusú és üzemmódú lézerműszerek hatásterületeinek számítanak.

Újdonság a fogászatban

Az új eljárás lényege, hogy a lézer olyan hullámokat bocsát ki, amelyek az öblítővíz segítségével képesek behatolni a foggyökércsatornáig, s kitisztítják, megszabadítják a szervezetünket fertőző gócponttól. Mindmáig az igen gyakori foggyökérnél megbúvó cisztáknak, gennyzacskóknak egyetlen orvoslása volt: a kellemetlen és rendszerint fájdalmas, nehezen gyógyuló sebészeti feltárás és a baj forrásának kimetszése. A kínos műtét mellőzési lehetőségét várjuk el ma már a lézersugártól a fogsebészetben. Legutóbb a fogászat területéről arról érkezett hír, hogy sikerült egy tökéletesített berendezéssel, lézerrel jól kezelni a meglazult fogak körüli ínyszövetet. Az ínytasakok beszűkítése után az íny feszesen tapad a fognyakra, a meglazult fogak rögzülnek, s nem mellékesen a környező kórokozó mikrobák is elpusztulnak, ami hosszú távú garanciát jelent az ínsorvadásos betegségek leküzdésére.

Az első áttörés

Úgy érzem, nem lenne teljes a lézer gyógyító erejéről írott ismertetőm, ha nem szólnék egy olyan alkalmazási területről, amelytől betegek, orvosok egyként a legtöbbet várják: sebészeti beavatkozás nélkül megsemmisíteni a rosszindulatú daganatot. Az első áttörés az emlőrák területén történt az USA-ban. Nem a lézersugarak hatékonysága volt a kérdés, hanem behatárolni és láthatóvá tenni a rák által megtámadott területet. Ezt egy különleges képalkotó technikával sikerült elérni, a RODEO nevű készülék pontosan megkülönbözteti a daganatos sejteket a mell szöveteitől. Az új eljárás azzal kecsegtet, hogy ambuláns eljárással gyógyíthatjuk hamarosan a nők körében annyira elterjedt emlőrákot. Kell azonban két-három év az így kezelt betegek ellenőrzésére, mielőtt világszerte engedélyeznék az új technika elterjedését.