A nyugati világ a szülőházak létrehozásával, az otthonszülések és az ambuláns szülések lehetővé tételével nagy lépésekkel halad a szülések természetessé tétele felé. Miután világra jön a várva várt kisbaba, sokan teszik fel a kérdést: hol a helye ezután? Vajon az édesanya mellett vagy inkább orvosok, nővérek vigyázó szemei előtt? Összeegyeztethető-e egymással a baba- és anyabarát bánásmód a kórházban, a szülőotthonban? Dr. Varga Lívia gyermekgyógyász, a topolyai Dr. Hadzsy János Egészségház gyermekosztályának vezetője ismerteti a bababarát programot és a szoptatás előnyeit.
– A bababarát programmal Topolyán még 1995-ben kezdtünk ismerkedni, akkor indult egy nagy nemzetközi és országos mozgalom, amelynek az volt a célja, hogy a szülést ne tekintsük művi beavatkozásnak, hanem a természet egy folyamatának. Mivel ősidők óta egymástól elválaszthatatlan az újszülött és az édesanya, a mozgalom elindítói azt szorgalmazták, hogy a lehehető legtermészetesebb formához térjünk vissza. Azokban az években többen jártunk képzésre – nővérek, orvosok –, hogy a bababarát, illetve a családbarát programot elsajátítsuk, vagyis hogy átalakítsuk szülőotthonunk működését. Eleinte sokan ellenezték a dolgot, de a gyakorlat igazolta, hogy nem rossz elképzelés.
Szoros, bensőséges kapcsolat
1997-ben tértünk át a bababarát programra. Változtatnunk kellet a szülőotthon működési menterendjén: azóta mindjárt a szülést követően, amint az anyuka állapota ezt megengedi, az újszülöttet mellre tesszük. Ennek legalább kettős jelentősége van. Sokkal szorosabb az újszülött és az édesanya kapcsolata, amikor a szülést követő különleges állapotban van még az anyuka, és ennek a szoros kapcsolatnak köszönhetően sokkal gyorsabban megindul a tejtermelés. Tudjuk, minden csecsemőnek a legoptimálisabb táplálék az anyatej.
Mi volt a program következő lépése?
Meg kellett teremteni annak a lehetőségét, hogy az újszülött az édesanya mellett lehessen 24 órán át. A mi szülőotthonunk ilyen értelemben szerencsés, hisz kétágyas szobáink vannak, és csak a kis kosarakat kellett beszerelni az újszülöttek számára. Egyébként is a mi kis szülőotthonunk átmenetet képez a nagy klinikák szülészeti osztálya és az otthonszülés között. Vajdaságban a miénken kívül Rumán létezik még szülőotthon. Az összes szerbiai intézmény között tizenharmadikként kaptuk meg a bababarát címet, a szülőotthonok közül pedig elsőként.
Milyen volt a fogadtatás?
A személyzet egy kicsit szkeptikus volt kezdetben, az anyukák viselkedése sem teljesen egyforma, hisz valaki úgy vélekedik, hogy sokkal fárasztóbb, ha nem hagyják pihenni, és nem csak a szoptatásra hozzák ki a babákat, mások számára viszont az a szimpatikus, hogy megismerik a saját csecsemőjük viselkedését, és nem az történik, hogy négy nap után hazamennek, és aggodalmaskodnak a baba szuszogása miatt is. Tehát már az első négy nap alatt van rá lehetőség, hogy szorosabb, bensőséges kapcsolat alakuljon ki az anya és a gyermeke között. Azt is meg kell azonban jegyeznem, hogy mindent csinálhat az anyuka, de semmi sem kötelező, tehát saját maga teheti tisztába, öltöztetheti, fürdetheti, ha akarja. Az először szülő anyukák esetében lényeges, hogy a négy nap alatt megtanulhatják mindazt, ami a babaápolás területén fontos.
A program sajátossága, hogy igyekeztünk a pozitív tapasztalatokkal távozó anyukákat bekapcsolni a munkánkba, telefonon rendelkezésre álltak, a kismamák könnyebben elfogadták az ő javaslataikat, és beigazolódott, hogy ennek van lélektani háttere. Csaknem 15 éves múltra visszatekintve azt mondhatom, hogy valóban jól bejáródott a dolog, és kitartunk a bababarát program mellett.
Az anyatej a csecsemő ideális tápláléka
Minden egyes emlős teljesen természetes módon a saját tejével táplálja az utódját, és nem gondolkodik azon, hogy valami más módszerre lenne szükség. Egyedül az ember térne el ettől az adottságtól, és ennek sajnos a haszonszerzés a legfőbb oka. A tápszergyártó cégek óriási haszonnal dolgoznak, és nagyon komoly összegeket áldoznak a reklámkampányok során arra, hogy azt a tévhitet ültessék el a szülőkben, hogy aki igazán jót akar a babájának, az tápszerrel eteti. Nagyon komoly orvosi kísérletek igazolják, hogy az egészséges anyukáknak elenyésző hányada nem alkalmas a szoptatásra, 1-2 – de legyünk nagyvonalúak –, legfeljebb öt százaléka. Hogy legfőképpen a fejben dől el a dolog, arról dr. Varga Lívia a következőket mondja:
– Nem véletlen, hogy azt tapasztaljuk a mindennapi munkánk során, hogy az „egyszerű” anyukákkal nincs gond, akik nem azzal kezdik, hogy kérdéseket sorjáztatnak: mi lesz akkor, ha nem lesz, ha nem lesz elég, ha nem jó a minősége? Akik nem sokat spekulálnak, hanem teszik a dolgukat, azoknak az újszülöttje gyönyörű, szépen gyarapszik. Azoknál az anyukáknál, akik tele vannak kétségekkel és bizonytalanságokkal, valóban lehet gond az anyatej mennyiségével, és nekünk itt főként a lelki segélyszolgálat szerepe jut. A mamát meg kell győznünk arról, hogy lazítson, élvezze, hogy anyává vált.
– Egy másik dolog, ami sajnos a mai napig tévhitként fennáll, bár harcolunk ellene, hogy van jó és rossz anyatej. Az anyatejről érdemes tudni, hogy nagyon sokat változik. A szülést követő első perctől kezdve addig, amíg termelődik, változik a színe, a sűrűsége, az illata. Az újszülött valójában már születésétől kezdve képes a szopásra, és az anyamell pontosan azt tartalmazza, amire ilyenkor szüksége van: kis mennyiségű, de igen sok immunanyagot tartalmazó előtejet, azaz kolosztrumot, ami kalóriabomba. Az előtej védőanyagként vonja be a kisbaba teljes tápcsatornáját, és óvja a fertőzésektől.
Az anyuka és csecsemője között fantasztikusan szoros kapcsolat alakul ki, tehát minden egyes anya a saját gyermeke számára megfelelő tejet termel, az összetétellel soha sincs probléma, bármilyen színű, bármilyen sűrűségű. Az egyedüli, amire oda kell figyelni, a mennyiség. Erre való a mérlegelés szopás előtt és után, a súlygyarapodás ellenőrzése.
Az anyatejben található fehérjék jól emészthetők, kiválóan hasznosíthatók, és nem jelentenek megterhelést a csecsemő számára, az allergiás megbetegedések megelőzésében is nagy szerepet játszanak. Az ásványi anyagok mennyisége is optimális, ezáltal meg tudjuk kímélni az újszülött még éretlen veséjét. Számtalan olyan alkotóeleme van, amivel az ellenálló képességét tudjuk fokozni. Ennek köszönhetően jóval ritkábbak a légúti megbetegedések és a középfülgyulladás is. Az emésztőrendszer megvédése esetében a hasznos baktériumokról is szót kell ejteni, amelyek anyatejes táplálás mellett többségben vannak a belekben. Amint mesterséges táplálásról van szó (a drága tápszerek is ide tartoznak), akkor már más baktériumtörzsek szaporodnak a belekben, amelyek inkább közrejátszanak az esetleges hasmenés kialakulásában. Minden folyadékveszteség rendkívüli módon befolyásolja az újszülöttek, a csecsemők egészségi állapotát, és sajnos sokszor emiatt kerülnek kórházba a kicsik.
Tulajdonképpen az állkapocs és a fogazat későbbi kialakulása is sokkal egészségesebb, ha a baba szopik.
– A szopás lelki momentum is, ami a személyiségfejlődésre nagy hatást gyakorol – mondja Varga doktornő. – Sokkal jobb az anyatej termelődése, hogyha plusz folyadékot nem kap a pici. A tejtermelés legjobb ösztönzője a mellek kiürítése. Minél tökéletesebben kiürül a mell szoptatás során, annál intenzívebb az utánpótlás.
Beigazolódott, hogy azoknál a nőknél, akik szoptattak, sokkal kisebb a mellrák kialakulásának a valószínűsége, és sokkal később jelentkeznek a csontritkulás jelei. Tehát nemcsak a csecsemő számára gondoskodunk jobb életminőségről, hanem még az anyuka számára is, így kötelességünk az anyatejes táplálást minél jobban népszerűsíteni, akkor is, ha sokan úgy gondolják, hogy divatjamúlt.
Csaknem 15 év alatt azt tapasztaltuk, hogy környezetünkben javul a szoptatás megítélése és intenzitása. Ez az egyedüli jó, az összes többi már csak pótcselekvés.
