A legújabb felmérések szerint a tartományi székváros lakossága elfogadható minőségű levegőt szív, az újvidékieknek nem kell veszélyes szennyezettségtől tartaniuk, és nincs szükség óvintézkedésre sem. Röviden így lehetne összefoglalni a Vajdasági Közegészségügyi Intézetben elhangzottakat a téma kapcsán.
Dr. Milka Popović elmondta, újdonságnak számít, hogy az intézetükben júliustól végzik a szálló por durva részecskéinek (un. PM10) – amely szemcsék lejutnak az alsó légutakba – ellenőrzését. Így konkrét eredményekkel még nem szolgálhatnak, mivel egy hónapja folyik a kutatás, tehát korai bármilyen következtetéseket levonni.
A szálló por a levegőben szétoszlatott szilárd és/vagy folyékony részecskék elegye. Két nagy csoportra osztható szemcseméret alapján: a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek (PM10) nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, finom porszemcsék (PM2,5) alkotják a belélegezhető frakciót, ezek lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba. A kültéri levegő, szálló por tartalmának hosszú távú hatásai: a várható élettartam jelentős csökkenése, a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák kialakulása. A közlekedésből eredő légszennyezés (magában foglalva a szálló por szennyeződését is) legnagyobb mértékben a forgalmas utak mentén élő lakosságot veszélyezteti. A szálló por részecskéinek legjelentősebb forrásai a különböző járművek. Városi környezetben ugyanis esetenként a kipufogógázokkal összemérhető jelentőségű szennyezettséget okoznak a gumiabroncsok kopásából származó részecskék, illetve az úttestről felvert por, ami egyebek mellett az aszfalt elhasználódásából keletkezik, ezenkívül a gépkocsik is nagy mértékben szennyezik a levegőt.
A szálló por irritálja a nyálkahártyát, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, és vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut, illetve a szív- és érrendszeri betegségek száma.
A krónikus légzőszervi betegek, például az asztmások állapota a rövid és a hosszú idejű légszennyezés hatására egyaránt romlik. A légzőszervi tünetek fokozódnak, a légzésfunkció csökken, a gyógyszerfogyasztás emelkedik, és növekszik a kórházi, illetve a sürgősségi ellátásra való igény. Ezeknek a betegeknek ilyenkor különösen figyelniük kell a megfelelő ellátásra.
| Hogyan védekezhetünk a por ellen? A legveszélyeztetettebbek ebben a helyzetben is az idősek, a kisgyermekek és a krónikus légúti betegségekben szenvedők, ezért a szakértők azt tanácsolják, hogy ne közlekedjenek a szennyezett településeken, ha tehetik, inkább maradjanak otthon. Ne sétáljunk a szennyezett levegőjű helyeken gyerekekkel, főleg ne babakocsival, amelynek magasságában még nagyobb a porkoncentráció. Rendszeres pormentesítéssel, ami különösen fontos, ha kisgyerek is van a lakásban. A sima felületeket is érdemes rendszeresen HEPA (high-efficiency particulate air filter – majdnem 100 százalékos hatékonysággal szűri meg a porrészecskéket) szűrős porszívóval porszívózni, ecetes vízzel lemosni. Fontos továbbá, hogy a lakásban ne söprögessünk, mert azzal csak felkavarjuk a port, amit így belélegezhetünk. A bútorokról és más felületekről pedig ne tollsöprűvel, hanem nedves ruhával távolítsuk el a port. Az egészségügyi szakértők ajánlása szerint fogyasszunk bőségesen (naponta 2-3 liter) folyadékot, hogy megakadályozzuk a vérrögképződés és a trombózis kialakulását. Immunrendszerünk erősítése érdekében az általában ajánlott mennyiségnél több C-vitamint vigyünk be a szervezetünkbe. |
