Foszfor a csontjainkban

A foszfor szükséges, sőt nélkülözhetetlen ásványi anyag a szervezetünkben, ugyanakkor a modern táplálkozásunk egyik legnagyobb veszélye épp a túlzott foszforbevitel. Hogy is van ez?

A foszfor a kalcium után a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben körülbelül 700 gramm található belőle szervetlen és szerves foszfátok alakjában. Legnagyobb része, 80-85 százalék a csontokba beépülve szervetlen foszforsó mikrokristályok formájában fordul elő, és a csontok, fogak szilárdságát szolgálja. A szervetlen foszfát kis mennyiségben ugyan jelen van a testnedvekben is, ahol a szervezet pufferrendszerének fontos elemét képezi. Szerves kötésben egyes fehérjék, nukleinsavak, enzimek, egyes B-vitaminok építőköve. Jelentős szerepe van az idegrendszer működésében a fehérje-, a szénhidrát- és zsíranyagcserében, az energiatárolásban és -átvitelben egyaránt.


MENNYI FOSZFORRA VAN SZÜKSÉG?
A felszívódás közepes: a táplálékkal bevitt foszforból vegyes táplálkozás során 50–70 százalék szívódik fel, kevés foszfor bevitelekor ez az arány elérheti a 90 százalékot is.
Szintén sok tényező befolyásolja felszívódását károsan, leginkább a nagy mennyiségű vas, a magnézium és az alumínium gyakorol rá rossz hatást, mert ezek a bélbe jutva rosszul oldódó sók formájában kötik meg a foszfátot. A szükséges bevitel mennyisége az életkortól és az egészségi állapottól függően változik, a kalciumbevitelhez hasonlóan az életkorral együtt nő, illetve bizonyos betegségekhez és állapotokhoz kapcsolódva nagyobb mennyiségre lehet szükség. Átlagosan 700 mg az ajánlott beviteli érték. A kalciumhoz viszonyítva körülbelül ugyanannyit kellene bevinni belőle, de csecsemőkorban és kisgyermekkorban a kalciumnak sokkal többnek kell lennie (ha egy ilyen korú gyermeket csak a magas foszfortartalmú tehéntejjel táplálunk, súlyos izomgörcsökkel járó állapot, hypocalcaemia léphet fel nála). Az ideális kalcium-foszfor aránya 1–1,5:1-hez.


HIÁNYÁLLAPOTOK
Gyermekeknél a foszforhiány növekedéslassulást, a csont- és fogképződés elégtelenségét és rachitist (angolkórt) okozhat. A foszforhiány tünetei hasonlítanak a kalcium- és D-vitamin-hiány szimptómáihoz: minden életkorban testsúlycsökkenéshez, kimerültséghez, izomgyengeséghez vezethet. A foszforhiány hosszú ideig rejtve maradhat, hiszen a szervezet képes a csontokban található foszfort mozgósítani. Éppen ezért tartósan alacsony bevitel esetén úgynevezett „éhezéses csontlágyulás” léphet fel.
Foszforhiányos állapot alakulhat ki nagymértékű alkoholfogyasztás, klinikai táplálás és vízhajtók túlzott alkalmazása során is.


A KALCIUMRABLÓ
Sokkal nagyobb veszélyt jelent a túlzott bevitel, ezzel a kalcium-foszfor ideális arányának felborulása, a kalciumhiány kialakulása. Ugyanis az élelmiszeripar – elsősorban savanyító, stabilizáló és sűrítő adalékanyagként – egyre több foszfort használ fel, általában foszforsavként. Nagyon sok foszfor található például a tartósított ételekben, felvágottakban, szalámikban, ömlesztett sajtokban, konzervekben, egyéb készételekben és a szénsavas üdítőitalokban. Veszélyt jelent a feketekávé és a koffeintartalmú üdítők túlzott mértékű fogyasztása is. A szervezet foszforszintjének túlzott emelkedése akadályozza a kalcium beépülését a csontokba, így hozzájárul a csontritkulás és a fogromlás kialakulásához.
Különösen veszélyeztetettek a veseelégtelenségben szenvedők, mert a gyengén működő vese nem képes a foszfortöbblet kiválasztására, a vér megemelkedett foszforszintje pedig a csontokat károsító folyamatokat indít el. (Dr. B. Gy.)