A köszvény lényege a purinanyagcsere zavara, amelynek következtében a húgysav felszaporodik a vérben, majd lerakódik az ízületekben, miközben fájdalmakkal járó heveny vagy idült ízületi megbetegedéseket okoz.
A köszvény kizárólag embereken előforduló betegség, melynél mind a vérben, mind a szövetekben megnövekszik a húgysav mennyisége. A húgysav a fehérjék egyik építőanyagából, a purinból keletkezik: anyagcsere-folyamatok során, sejtek pusztulásakor, egyes táplálékaink alkotórészeiből.
A köszvény kialakulásáért felelős: a fokozott termelődés, a csökkent húgysavkiválasztás. Ha túl sok húgysav keletkezik vagy táplálékainkkal túl sok jut a szervezetbe, illetve ha nem távozik elég gyorsan és tökéletesen, kialakul a köszvény.
Vannak gyógyszerek, melyek elősegítik a húgysav kiürülését a szervezetből, ennek ellenére az étrend és az életmód váltására szükség van. Ehhez gyakran társul a cukor- és zsíranyagcsere zavara is. A betegek többsége túlsúlyos, mely szoros összefüggést mutat a mozgásszegény életmóddal és a fehérjedús táplálkozással.
A diéta célja: a vér húgysavszintjének csökkentése, a testsúly normalizálása. A helyes táplálkozás főbb szempontjai:
Ne fogyasszuk a különösen magas purintartalmú élelmiszereket, ezek: kocsonyahúsok, vese, velő, máj, szív, kagyló, lazac, hering, szardínia, élesztő. Kerüljük vagy ritkán, kis mennyiségben fogyasszunk a magas purintartalmú élelmiszereket! Szalonna, tonhal, libahús, makréla, galamb, pisztráng, pulyka-, borjú-, szarvashús és a száraz hüvelyesek.
A mérsékelten magas purintartalmú élelmiszerek a következőképpen építhetők az étrendbe!
Húsok közül: sovány marha-, sertés-, csirke-, kacsa-, nyúlhús. Ezeket párolva, főzve, főtt gombócnak, húspudingnak és felfújtnak készítsük el. A napi fehérjeszükséglet biztosításához 5-7 dekagrammos mennyiségben javasolt fogyasztani. A hús purintartalma csökkenthető, ha a főzőlevét leöntjük. Ezért a húsleves fogyasztása nem javasolt. Kerüljük a zsíros, panírozott és füstölthús-készítményeket. Zöldfőzelékek közül: kelbimbó, kukorica, spenót, karfiol, kelkáposzta, gomba, zöldborsó.
A kiváltó okok között szerepel a bőséges táplálkozás, az elhízás, a nagyobb mennyiségű hús, zsíros ételek, illetőleg szeszes italok fogyasztása. Ebből következik, hogy az ilyen betegségben szenvedők kerüljék az egyszeri bőséges, nagyobb mennyiségű húsfogyasztást, és tartózkodjanak a szeszes italok fogyasztásától.
A vérben kimutatható, emelkedett húgysavmennyiség egy része a szervezetbe kerülő purinbázisokból keletkezik, ezért az orvos purinszegény étrendet ír elő. Az engedélyezett napi purinfogyasztás ebben a betegségben nem több mint 100-200 mg. A diéta összeállításánál ezért ismerni kell az egyes élelmiszerek purintartalmát.
Igen alacsony, 5 mg/100 g purint tartalmaz a tej, a tejtermékek a sajt, a túró, további a saláták és a gyümölcsök.
Alacsony, 10 mg/100 g purintartalommal rendelkezik a fehér kenyér, a burgonya, a paradicsom, a főzőtök, a karalábé, a sárgarépa, a retek, a cékla. Ezeket az élelmiszereket nyugodtan fagyaszthatja a köszvényben szenvedő beteg.
Jelentős, 60-100 mg/100 purint tartalmaz a sertés-, a marha-, a baromfihús, a tengeri és az édesvízi halak, a bab, a borsó és a lencse. Ezek az élelmiszerek mérsékelten szerepelhetnek az étrendben.
Igen magas, 200 mg/100 g purintartalma van a májnak, a vesének, az olajos szardíniának, a húskivonatokban gazdag ételeknek, mint például a húsleves és a kocsonya. Ezektől az ételektől tartózkodjék a köszvényes beteg.
A zsiradékok fogyasztását is korlátozni kell, ezért a húsokból a zsírszegény, sovány húsokat és húskészítményeket kell a diétában a köszvényes beteg részére adni. Célszerű a zsírszegény, korszerű ételkészítési eljárások (teflonedény, alufólia stb.) használata, mert így zsírszegény, de ízletes ételeket lehet készíteni.
Az élvezeti szerek közül az alkoholtartalmú italok fogyasztása tilos, de a kávé és a tea élvezete megengedett, mert a bennük található purinokat a szervezet nem használja fel a húgysavképzéshez.
