Puffadás, hasmenés, bélkorgás, szélgörcs, hascsikarás – lehetnek tej, illetve tejtermékek fogyasztását követően jelentkező tünetek. Ennek hátterében a többségnél laktózérzékenység állhat. Van, akinek enyhék a tünetei, nem is veszi komolyan, van, akinek viszont súlyosak. A laktóz- vagy tejcukor-érzékenység a tejcukrot lebontó laktáz enzim teljes vagy részleges hiánya miatt alakul ki. A tejcukor a tejben és egyes tejtermékekben előforduló természetes kettős cukor. Ahhoz, hogy a két molekulából álló laktóz a bélrendszerben fel tudjon szívódni, egy enzimnek felszívódásra alkalmas cukrokká: szőlőcukorrá és galaktózzá kell szétbontania. A molekulát bontó enzim hiányában a tejcukor bontatlanul halad a vékonybélből a vastagbélbe, ahol ennek a bélszakasznak a baktériumai látnak neki a lebontásnak, ám a normális, vékonybélben történő bontással szemben itt másféle, gázképződéssel járó bontás történik, amelynek eredményeképpen alakulnak ki a már említett tünetek. A laktózbontó enzimek a bélnyálkahártyán vannak jelen, a mennyiségük egyénenként változó. Egy spektrumról van tehát szó, amely a nullától a normális mennyiségig terjedhet, így van, akinek nagyon kis mennyiségtől is baja lehet, másnak csak nagyobb dózis esetén jelentkeznek a kellemetlen tünetek. Gyakori, hogy valakinek a tejtől, tejszíntől, tejföltől problémája van, de a feldolgozás miatt kevesebb tejcukrot tartalmazó túró, sajtok, joghurt vagy a kefir megemésztésével nincs problémája, állítják a szakemberek.
Az idősebbeknek egyre nehezebb a tej megemésztése
Ritka esetben már születéstől fennáll a laktózérzékenység, de az érintettek többségénél később jelenik meg a kórkép. Szakértői becslések szerint Magyarországon pl. a 30 év alattiak 6 százalékát, a felnőtteknek pedig körülbelül 15 százalékát érinti a betegség. Még magasabb lehet ez az arány az idősek körében, mivel az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, majd megszűnik a tejcukrot lebontó enzim termelődése, ám átfogó felmérés hiányában pontos statisztikák nincsen a laktózérzékenység előfordulásáról az idősebb korosztályban. Összesen 2-3 millió magyart is érinthet a laktózérzékenység, különösen magas lehet az arány a romák körében (akár 40-50 százalék).
A laktózérzékenység lehet szerzett állapot is, azaz szinte minden ember életében előfordul átmeneti laktázhiány. Kialakulhat többek között hasmenés, tejfehérje-allergia, bélférgesség, gyulladásos bélbetegségek, bélrendszert érintő műtétek következtében, de egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet.
A laktózérzékenység tünetei többek között megegyeznek a bélgyulladásos kórképek, a bélférgesség vagy a béldaganat tüneteivel is, ezért öndiagnózis helyett ajánlott orvoshoz fordulni. A laktózérzékenységet a gasztroenterológusok egy nem hosszú és nem is fájdalmas, hidrogénkilégzéses vizsgálattal állapítják meg. A laktózérzékenységgel szemben a tejfehérje-allergia jóval ritkább kórkép. Ez utóbbi nem jár gázképződéssel, puffadással, de jellemző rá például a csalánkiütés és a hasmenés. A laktózérzékenység gyakori velejárója a lisztérzékenységnek is, ilyenkor ugyanis a bélbolyhok sorvadása miatt csökken a bélnyálkahártya felszívó felülete, és ezáltal a laktózt bontó enzimek mennyisége is.
Lehet, hogy a tej panaszokat okoz, a túró és a sajt viszont nem
Ha valakinél beigazolódik, hogy laktózérzékeny, helytelen az a reakció, hogy az illető teljesen kiiktatja étrendjéből a tejet és tejtermékeket. Ezek komplett fehérjéi, könnyen megemészthető tejzsírjai, illetve a diabétesz, a csontritkulás és egyes daganattípusok ellen védelmet nyújtó vitaminjai és ásványi anyagai (kiemelendő kalcium, foszfor, A-, B12- és D-vitamin tartalma) nagyon egészséges tápanyagok. A tej elutasítása helyett a laktózérzékenyek fogyasszanak inkább laktózmentes tejet, tejfölt, tejszínt, joghurtot, túrót vagy édességként túródesszertet, javasolják a dietetikus szakemberek. A laktózmentes tejek, tejkészítmények összetételüket tekintve abban térnek el a hagyományos tejtermékektől, hogy a szervezet által előállított laktózbontó enzimet már tartalmazzák. Gyerekkorban, fejlődésben lévőknél a tejet nem ajánlott kihagyni az étrendből az esszenciális aminosavak és a csontfejlődéshez elengedhetetlen kalcium miatt. Felnőttek esetében pedig érdemes kísérletezni: van, aki csekély mennyiségű tejet gond nélkül elfogyaszt, nagyobb dózis viszont panaszt okoz. Van, akinél a tej tüneteket okoz, 10 dkg túrótól vagy sajttól viszont nincs baja, vélik a szakemberek. Az egészséges felnőtteknek napi fél liter tejet vagy ezzel egyenértékű tejterméket (10 dkg sajt vagy 15 dkg túró, 3 pohár joghurt vagy kefir) ajánlatos elfogyasztani.
A laktózérzékenyek fogyaszthatnak növényi tejeket (szójatejet, rizstejet) is, ezekben nincs tejcukor, ugyanakkor a dietetikus szakértők szerint a bennük lévő kalcium felszívódása nem olyan optimális, mint az állati tejekben lévőé. Míg a növényi tejek ára akár 3-4-szerese is lehet a tehéntej árának, a laktózmenetes tejek körülbelül másfélszer drágábbak a hagyományos tejnél.
