A masszázst több ezer éve ismerik. Alkalmazták az ókori Görögországban, Japánban, Kínában, Egyiptomban és Indiában. Nyugaton egy időre háttérbe szorította a gyógyszeres orvoslás, de ma ismét népszerű.
Napjainkban több mint nyolcvanféle masszázsból választhatunk. Mindegyiknek az a célja, hogy ellazítsa a szöveteket, serkentse a vér és az oxigén áramlását, valamint csökkentse a fájdalmat. Az alábbiak a legelterjedtebbek közé tartoznak:
Shaitsu masszázs: A masszőr olyan pontokra fejt ki nyomást az ujjaival, amelyek az éltető energia továbbításában játszanak fontos szerepet.
Mélyszövet-masszázs: Különböző ütésekkel és az ujjakkal való nyomkodással lazítja ki a merev izmokat.
Svéd masszázs: A masszőr hosszan csapkodja, gyúrja és dörzsöli az izmokat, hogy rugalmasabbá váljanak.
Nyomáspont-masszázs: A terapeuta az izmokban megtalálható, csomókra mér hosszú, erőteljes nyomást. Gyakran ezek a csomók okolhatóak a test többi részében észlelhető kellemetlen tünetekért.
A masszázs főleg alsó hátfájás, daganat, szívműtét, idegesség, migrén, és magas vérnyomás esetén lehet hasznos. Az Ohiói Egyetem kutatói szerint ezen felül még számos jótékony hatása lehet. Edzés után könnyebben regenerálódnak az izmok, és kevesebb rostszáluk sérül, ha masszázzsal fejezzük be a sportot. Ilyenkor fehér vérlemezkék sem találhatóak bennük, ami azt jelzi, hogy a szervezetnek nem kell a sérült izom helyreállításán dolgoznia.
Az Amerikai Masszázsterápiás Szövetség (AMTA) a következők tanácsokkal látja el az érdeklődőket:
