Egyre több a fiatal öngyilkos

Szerbiában százezer főre 19,5 az öngyilkossági ráta , ami hazánkat világviszonylatban a 13. helyre rangsorolja az öngyilkosság gyakoriságát illetően. Különösen aggasztó a helyzet Vajdaságban. A felmérések szerint évente kb. 500-an követnek el öngyilkosságot, azaz minden 19 órában egy ember véget vet az életének. Ezek riasztó adatok, ám a korábbi évekhez képest némi javulás tapasztalható.

Ugyanis 2000-ben 100 ezer lakossra 29,6 volt az öngyilkossági ráta, amely 2009-ben24,6-ra csökkent. Vajdaságban legveszélyeztettebb továbbra is Szabadka, illetve a tartomány észak-bácskai része,a legújabb adatok szerint azonbanmanapság egyre gyakoribb ez a jelenség Apatinban.

Az öngyilkosságok száma legmegasabb a 45–55 éves korosztály tagjai és az idősebbek körében, nemtől függetlenül a házasok követnek el legritkábban öngyilkosságot, az özvegyek, illetve az elváltak pedig a leggyakrabban. Az öngyilkosságot elkövetők 70 százaléka az erősebb nemhez tartozik. Egyes feltételezések szerint a férfiak inkább külső, aktuális változások, a nők pedig mélyebb, kulturális vagy tradicionális értékek alakulása következtében döntenek az öngyilkosság mellett. A tragikus tett elkövetésében szerepet játszó rizikófaktorok a munkanélküliség által kiváltott kétségbeesés, a rossz anyagi helyzet és a kilátástalanság. Aszakvélemény szerint ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valaki öngyilkosságra szánja el magát. Az említettekmellett szükséges valamelyik elsődleges rizikófaktor megléte is, azaz valamilyen pszichiátriai zavar , pl. depresszió, skizofrénia, alkohol- vagy drogfüggőség stb. fennállása.

Mit mond a szakvélemény?

Az adatok szerint az öngyilkosságot elkövetők több mint a fele mély depresszióval küzd, ezért rendkívül fontos, hogy ügyeljünk a depressziós tünetekben szenvedőkre, hogy időben felismerjük és megfelelő egészségügyi ellátásban részesítsük őket – jelentette ki dr. Snežana Ukropina, a Vajdasági Közegészségügyi Intézet szakorvosa, az öngyilkosság megelőzésének világnapja kapcsán Újvidéken megtartott sajtótájékoztatón. Ukropina kiemelte,nagy felelősség hárul a médiákra is, hogy miként kezelik az öngyilkossági eseteket, hiszen az önpusztító kísérletekben a minta nagy hatással bír. Elsősorban a társadalom feladata volna, hogy ne popularizálja az öngyilkosságot, hogy minél kevesebb okot adjon rá, és lehetőség szerint meggátolja a próbálkozásokat.

Az öngyilkosság egyre gyakrabban fordul elő a fiatalkorúak körében, az esetek mintegy 30 százalékát adoleszcensek követik el. A legújabb adatok szerint azon kívül, hogy tartományunkat alacsony természetes szaporulat jellemzi, az öngyilkosságok száma sajnos egyre nagyobb a 15-25 éves korúak körében. Riasztó a helyzet, ezért valóban itt az ideje, hogy sokkal komolyabban foglalkozzunk a témával. Arra lenne szükség, hogy minél több szervezet dolgozzon a probléma megelőzésén – emelte kidr. Aleksandar Kiralj,az újvidéki önkormányzat egészségügyi kérdésekkel megbízott tagja.

Ezt bizonyítja az is, hogy egyre többen fordulnak segítségért az újvidéki SRCE Központhoz, amely már majdnem 20 éve foglalkozik az öngyilkosság megelőzésével. Az idén szeptemberig a segélyszolgálathoz 2000 telefonhívás és több mint 200 levél érkezett elektronikus postán. A lelki elsősegély telefonszolgálaton belül dolgozó volontőrök fő feladata, hogy támaszt nyújtsanak a válságba jutottaknak. Minden eset egyedi, de egy adott helyzetháttérében mindig több ok játszik közre, és ezek általában mindig a magányosságra utalnak –mondta Slavica Radosavljević, a SRCE Központ munkatársa. Hozzátette, tapasztalataik szerint az érintetteknek nincs kihez fordulni, illetve könyebb nekik ismeretlen személlyel megosztani gondolataikat. Sok esetben a családi gondok következtében kialakult magányosság vezetdepresszióhoz. A beérkező hívások száma egyre több, ami természetesen rossz abból a szempontból, hogy egyre többen kerülnek súlyos lelki állapotba, de pozitív, mert azt igazolják, hogy az emberek hisznek nekünk és ígényt tartanak az ilyen jellegű segítségre. Ezért rendkívül fontos szerepe van a megelőzésnek – véli Radosavljević. A volontőrök arra törekszenek, hogy enyhítsék az elhagyatottság érzését, a kétségbeesést és a depressziót, azzal, hogy meghallgatják és támogatják azokat, akik úgy érzik, sehová sem fordulhatnak. A segélyvonal ingyenesen hívható a 0800-300-303-as számon, naponta 14–23 óráig,illetve támaszt nyújtanak elektronikus postán is a vanja@centarsrce.org címen.

Figyeljünk a mellettünk lévőkre

A szakvélemény szerint tévhitek azok a köztudatban élő kijelentések, melyek szerint aki egyszer öngyilkosságot kísérelt meg, az előbb-utóbb újra megpróbál véget vetni az életének, vagy aki sorozatosan hajt végre öngyilkossági kísérleteket, az nem is akar igazán meghalni, csupán zsarolásra használja azokat.

Tény, hogy segíteni csak azon lehet, aki az öngyilkossági kísérlettel „mindössze” jelezni kívánja a környezetének, hogy rosszul alakul az élete, hogy másként szeretne élni, azon viszont, aki határozottan a halált választja, sajnos a szakember sem igen tud segíteni, még akkor sem, ha az illető túl is éli az első kísérletét. Nemzetközi statisztikai adatok azt mutatják, hogy mintegy háromszor annyian kísérleteznek az öngyilkossággal, mint ahányan meghalnak. Az öngyilkosságra készülők mindig elmondják valamilyen formában szándékukat valakinek, erre az „elmondásra” kell odafigyelni, ezt kell meghallani, megpróbálni „beleérezni” abba, hogy mit mond a másik. Az öngyilkos ember világa bezárul, nem lát mást, csak a problémáját, amelyen szerinte senki nem tud segíteni, és ezzel, hogy semmi mást nem lát a problémáján kívül, gyakorlatilag elszakad a valóságtól. Az „elmondás meghallása” nagy felelősséget, terhet rak az emberek vállára, ezért igen sokszor az öngyilkosságot megkísérlő vagy elkövető személy családtagjai, környezete is szakember segítségére szorulhat.

Képek: Ótos András