Mit tehetünk ellene?
A legnagyobb hiba a túl merev testtartás.
A szakemberek évtizedeken át az egyenes tartás fontosságát sulykolták belénk. Mára ez a nézet megdőlt. Nem baj, ha egy kis ideig görbén ülünk: a lényeg a gyakori helyzetváltoztatás.
Irodai munka közben nagyon fontos, hogy a szék jól legyen beállítva.
Olyan magasra kell az ülést emelni, hogy a térdünk behajlítva 90 fokos szöget zárjon be, amikor mindkét talpunk a talajon nyugszik. A komputer képernyője legyen szemmagasságban. Ha túl alacsonyan van, a lehető legrosszabb testtartás jön létre: a törzs összerogy, mint egy félig teli zsák, a nyak, a fej és a váll előredől. Ez nagyon rossz a hátgerincnek.
Gépelés közben időnként végezzünk tartásjavító gyakorlatot.
Egyenesedjünk ki, az állunkat szegjük le, a két karunkat kulcsoljuk össze a vállunk mögött, és maradjunk tíz-húsz másodpercig ebben a testhelyzetben. Harmincpercenként álljunk fel az asztaltól, sétáljunk legalább néhány lépést. Végezzünk a nyitott ablak előtt két-három egyszerű légző- és nyújtógyakorlatot.
Olvasás közben tartsuk egyenesen a fejünket.
Ha mindig előre- vagy lehajolunk az olvasáshoz, az egész nyakunk, vállunk megmerevedhet. Ebből következően igyekezzünk mindig szemmagasságban tartani az olvasmányt. Ha asztalnál olvasunk, használjunk könyvtámaszt, az ágyban pedig tegyünk párnákat a hátunk mögé, és kiegyenesedve olvassunk. Félóránként érdemes szünetet tartani, végezzünk fejkörzést.
Tévénézéskor úgy helyezzük el a készüléket, hogy az egyenesen előttünk legyen.
Ilyenkor is fontos a szemmagasság. Pihentető lehet, ha törökülésben ülünk vagy felpolcoljuk a lábunkat.
Az autóban állítsuk magasabbra a visszapillantó tükröt,
ezáltal automatikusan korrigáljuk az ülő helyzetünket, mert újra meg újra kihúzzuk magunkat.
