Dr. Anasztázia Stojšić-Milosavljević (fotó: Ótos András)
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2008-ban 17,3 millió ember halt meg érrendszeri megbetegedések következtében, s előreláthatóan 2030-ban ez a szám eléri a 23,6 milliót. A szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozást illetően Szerbia a harmadik helyen áll. Bár az Európai Unió országaiban csökkent a kardiovaszkuláris mortalitás, nálunk sajnos vezető halálokként tartják számon – mondja dr. Anasztázia Stojšić-Milosavljević egyetemi docens, a kamenicai szívgyógyászati intézet kardiológusa, akinek szeptember 29-e, a szív világnapja kapcsán tettünk fel néhány kérdést.
Étkezzünk helyesen, mozogjunk
Mit kell tudnunk a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőiről?
– A szív- és érrendszeri betegségek mintegy felét az iszkémiás szívbetegség teszi ki, jól ismert rizikófaktorai a magas vérnyomás, emelkedett vércukor- és vérzsírszint, dohányzás, helytelen táplálkozás, túlsúly és elhízottság, valamint a mozgáshiány. A koszorúér-betegség megelőzésének általános célja, hogy csökkentsük a betegség kockázatát, mérsékeljük az idő előtti rokkantság létrejöttét, a halálozást, valamint hogy hosszabbítsuk az emberek élettartamát. A korrigálható rizikótényezők csökkentésével mindenki tehetne valamit saját érdekében, ha már az öröklődési tényezőkre nem hathatunk ki, ami alatt a családi halmozódást, az életkort és a férfi nemet értjük.
A szívinfarktusnak és a szélütésnek a 80%-át megelőzhetnénk, ha helyes étrendet alakítanánk ki, azaz mellőznénk a cukrot, sót és a zsírt, valamint 30 perces sétákat tennénk naponta, nem dohányoznánk – tehát életmódot változtatnánk. Nagyon fontos odafigyelni néhány tényezőre, amelyek befolyásolhatják egészségünket. Elsősorban testsúlyunkat kell kordában tartanunk, hiszen közismert, hogy az elhízás komoly egészségügyi problémát jelent.
Mire figyeljünk fokozottabban?
– Az aktuális szakmai irányelvek alkalmazásával, a derékkörfogat mérésével – ami ha a nőknél 88, a férfiaknál pedig 102 cm fölött van, már magában kardiovaszkuláris kockázatot jelent. A vérnyomásértékre is figyelni kell, hiszen tudjuk, hogy a magas vérnyomás gyakran tünetmentes. Ha a magasvérnyomás-betegség társul a diabétesszel, együttes előfordulásuk a globális kardiovaszkuláris többletkockázat növekedésével jár. Ezenkívül rendszeres vérveteleink alkalmával kövessük a vércukorszintet, de a vérzsírszint is fontos adat, amiről nem szabad elfeledkeznünk, és diétánkat változtassuk időben és kellőképpen, természetesen ha szükséges, ezenkívül az orvos által felírt gyógyszereket is szedjük rendszeresen.
Már a kórelőzmény (anamnézis) után és a vizsgálat alatt meg lehet ítélni a kockázati profilt. Ezek alapján a kockázat lehet alacsony, mérsékelt, magas vagy nagyon magas, ami a szív- és érrendszeri megbetegedés valószínűségét értékeli. A besorolás alapja a tíz éven belüli bekövetkezés százalékos valószínűsége. A rizikócsökkentő kezelést az egyén abszolút kockázatához kell igazítani, a kezelésnek célba kell vennie minden befolyásolható tényezőt. Amint már említettem, de nem árt ismételni, hogy a jelenlegi irányelvek alapján az életmód-változtatást, az összes rizikófaktor kezelését és a különböző profilaktikus gyógyszerek alkalmazását is be kell vetni. A fentiek célja az első klinikai történés megelőzése, vagy a visszatérők előfordulásának csökkentése. Ez alátámasztja az alacsony sűrűségű lipoprotein-koleszterin jelentőségét a másodlagos megelőzés során, és a többszörös rizikófaktorral rendelkező egyének elsődleges megelőzésében, az olyan látszólag egészséges egyének esetében, akiknél nagy az ateroszklerózis kifejlődésének kockázata.
Figyelmeztető jelek
Vajóban mi is az ateroszklerózis?
– Az ateroszklerózis, azaz az ereken belül zajló szisztémás gyulladásos betegség már fiatalkorban is jelentkezhet. Mivel oka multikauzális, ezzel kapcsolatban globális érrendszeri megközelítésre van szükség. Igen gyakran az érelmeszesedés nemcsak a koszorúereket érinti, hanem az agyi és a perifériás ereket is.
Koszorúér alatt a szív artériáit értjük, amelyeknek a szűkűlése panaszokhoz, rendszerint mellkasi fájdalomhoz, elzáródása pedig szívinfarktushoz vezethet.
Melyek a koszorúér-betegség jelei?
– A tünetek, amelyekből kiderülhet, hogy a beteg szívét kell vizsgálni és esetleg gyógyítani, legtöbbször a mellkasi fájdalom. Ha a fő panasz a mellkasi fájdalom, mindig szíveredetűnek kell tartani, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezője. A gyakorló orvos számára mellkasi fájdalmat jelentenek mindazok a betegek által gyakran használt fogalmak, mint a szorongás, rossz érzés vagy szorítás a mellkason vagy a mellkasban. A fájdalom terjedése is fontos, hiszen rendszerint a bal karba, vállba, kézbe, esetleg nyakba vagy az állkapocsba sugárzik ki. Néha gyomorbántalmakra panaszkodnak a hátsófali infarktusban szenvedő betegek, hányingerük van. Előfordul, hogy eszméletet vesztenek, ám olykor ritmuszavarra is gyanakszunk. Alapvető diferenciáldiagnosztikai kérdés, hogy a panaszok iszkémiás eredetűek-e, vagy egyéb, nem kardiális betegség áll a mellkasi fájdalom hátterében.
Az infarktusról
Milyen tünetekkel jár és hogyan diagnosztizálják a szívinfarktust?
– A betegellátásban nagy kihívás annak megértése, hogyan alakul ki a miokardiális infarktus. A kórkép gyors felismerése és az első néhány órában adott kezelés jelentősen csökkentheti a mortalitást és a szívbetegség további súlyosbodását. Az akut miokardiális infarktus és az instabil angina klinikai elkülönítése nagymértékben az EKG-jelek meglétén vagy hiányán alapszik. Az EKG csak akkor értékes eszköz a vizsgáló kézben, ha a beteg anamnézisével és a kardiovaszkuláris rendszer részletes vizsgálatával kiegészíti, együtt alkalmazza és értelmezi. Sok esetben ezek nem jellegzetes tünetek, amelyek nem okoznak olyan panaszokat, amelyek miatt a betegnek orvoshoz kell fordulnia. Elhúzódó rossz közérzet, általános gyengeség vagy kimerültségérzés, mint nem specifikus tünet, előzi meg az infarktus kialakulását. Vezető tünetnek számít a mellkasi fájdalom, amely típusosnak számít, ha a mellcsont mögött jelentkezik, nyomó, szorító jellegű, és a bal karba, könyökbe, állba, ritkábban hátba sugárzik ki. A miokardiális infarktus által okozott mellkasi fájdalom súlyos, fájdalomcsillapítás hiányában nem tolerálható, különben 30 percnél is tovább, esetleg órákig eltart. A betegek panaszai szerint olyan érzés, mintha nehéz súly volna a mellkason, vagy mintha valami össze akarná roppantani a mellkast. Idős betegekben és diabéteszes betegeknél az infarktus fájdalommentesen is kialakulhat.
Mi az infarktusos megbetegedés következménye?
– A szívinfarktusos szövődmények közül kiemeljük a szívelégtelenséget, ami progresszív állapot. Hosszú a betegség kimenetele és nehéz a kezelése, bár mind a farmakologiás, mind a nem farmakologiás kezelés szintjén óriási előrelépés tapasztalható. Előrehaladott szívelégtelenségnél a várható túlélés sajnos rosszabb, mint a legtöbb rosszindulatú daganat esetében – fejezte be a doktornő.
