A gerosztomatológia foglalkozik az idősek fogproblémáival, s mivel a népesség lassan elöregszik, mind nagyobb hangsúlyt kap az idősek fogászati betegségeinek megelőzése, gyógyítása.
Az öregség első jelei a ráncok, a haj őszülése vagy hullása, az idült betegségek, mozgásszervi vagy ízületi elváltozások és sajnos a fogászati problémák megjelenése is. Ami ez utóbbiakat illeti, az öregkorig az emberek tetemes részének már jelentős fogveszteségük van. A foghíjasság rágási problémákkal jár, és az állkapocsízület is elmozdulhat a helyéről, előrecsúszhat, ami ízületfájással vagy ún. krepitációval, kattogással mutatkozik. A fog elvesztésével a megmaradt fogak migrálnak, vagyis elmozdulnak a helyükről, ezáltal megnehezítik a rágást és a műfog készítését.
Az idős ember már általában nem tudja olyan mértékben ápolni a fogait, mint a fiatal. Ehhez társulhat még a hanyagság is, és ha még általános betegségek is léteznek nála, akkor megjelenhetnek az elváltozások: a fogkő, az ínygyulladás, amely paradontózissá mélyül, és így az egészséges fogak is kilazulnak, kihullanak. A nyelv lepedékes lesz, a bakteriális felbontás miatt kénvegyületek keletkeznek, amelyek a szájszag fő okozói. A hiányos szájhigiénia és irritáció miatt a szájban elváltozások is jelentkezhetnek, és ha nem vesszük észre idejében, akkor a prekancerózusból rák is kialakulhat. Ezért rendkívül fontos az idősek időnkénti fogászati ellenőrzése, mert a daganat fájdalommentesen, alattomosan jelentkezik.
Ha betegek a fogak...
Ami az általános betegségeket illeti, ezek is kihatnak a szájüreg állapotára, és ez fordítva is igaz. Így bizonyított az érelmeszesedés és a plakk, fogkő összefüggése. A fogkő sok virulens bacilust tartalmaz, ami a kapillárisokon keresztül a véráramba is bekerül, és a véredény falában kialakíthatja az ún. plakkot. Mivel a szájban, amelyben ínygyulladásos ínytasakok vannak, megnövekszik a kortizonszint – ami stresszhormon is –, gyulladásos folyamat megy végbe. Antitestek keletkeznek, és ezek is a véráramba kerülve sok betegség forrásává válhatnak. Ezért is mondjuk, hogy a beteg fogak és a gyulladt íny gócként hat az autoimmun betegségekre, az érelmeszesedésre, a szívbetegségekre, a reumás, ízületi bántalmakra. Alkohollal és dohánnyal együtt pedig erősen irritálhatja a szájat és rákos elváltozás okozója lehet.
Sok általános betegség jelt ad a szájüregben, és gyakran megtörténhet, hogy a fogorvos fedezi fel először a betegségre utaló rendellenességet. Így a szájszárazság, égető érzés sokszor gyógyszerszedés következménye, de lehet a cukorbetegség bevezetője, különösen, ha társul az ínygyulladással. A fényes nyelv a vérszegénység jele, a száj égető érzésével együtt. A szájszag is árulkodó lehet. A vesebetegeknél egérszagra is emlékeztethet, a májcirózisnál acetonszagú, tüdőbetegségeknél, ráknál pedig rothadt szag érezhető. Rossz szagú lehet a száj még vérzéseknél is az emésztőrendszerben, ami különben súlyos állapot jele.
Fontos a rendszeres fogászati ellenőrzés, mert így elkerüljük a komolyabb elváltozások kifejlődését, rászoktatjuk az idős embert a rendszeres fog- és szájápolásra, ami előfeltétele a szájüreg egészségmegőrzésének.
Öregedjünk meg egészségesen!
Ami a személyes tapasztalatomat illeti, rájöttem a praxisomból, hogy gyermekkorban kell kialakítani a helyes életmódot és szokásokat. Ha ez elmarad, a leggyakrabban elkezdődnek a patológiás elváltozások a szájban is, a fogszuvasodás, az ínygyulladások, a fogkő megjelenése, és az elhanyagolt környezetben létrejönnek a foggyulladások is, melyek erős fogfájással, daganattal járnak. Ilyenkor szerzik az első rossz emlékeket a fogorvosról, az esetleges foghuzásról, vagy egyéb beavatkozás később majd félelmet és idegenkedést okoz. Ez még inkább súlyosbítja a helyzetet, a száj és a fogazat egészsége egyre romlik, a félelem pedig csak nő, és a végeredmény egy teljesen elhanyagolt, ápolatlan benyomást keltő ember. Ezt a negatív folyamatot csakis a család és a helyen nevelés állíthatja meg, de – hangsúlyozom – kellő időben, fiatalkorban. Az igényes és jó nevelés kitér a test és száj higiéniájára, ápolására és az arra való szoktatásra is. A fogászati ellenőrzések ezt csak megerősítik, helyes mederbe terelik. Így olyan fiatal nő fel, aki tudatosan védi, ápolja testét és szájüregét is. Így nem vagy csak elvétve fejlődnek ki a patológiás elváltozások, és a félelem is elmarad. Megöregedve az ilyen egyén jórész megőrzi a fogait is és szájüregének egészségét is, ami jelentős az egész szervezet épségének megőrzése szempontjából. Az idős ember egészséges marad, hiszen az öregkor nem jelenti automatikusan a betegségek megjelenését, az csupán tévhit. Öregedjünk meg egészségesen, tudatosan élve!
