Amikor sötétszürke a világ

Dr. Huszka Róka Magda (fotó: Dávid Csilla)

A komor őszi időjárás sokak számára nemcsak az égboltról törli le a derűt, hanem a hosszú távú hangulatra nézve is borút hozhat. A napsütéses órák számának csökkenésével eluralkodhat a depresszió, az általános fáradtság és enerváltság. A depresszió földünk népességének mintegy 20 százalékát érinti. Hazai felmérések szerint az ország lakosságának 15 százaléka szenved ebben a betegségben. Ez azt jelenti, hogy szinte mindenkinek él a szűkebb, tágabb környezetében olyan ember, aki érintett. A nők kétszer gyakrabban betegszenek meg, mint a férfiak. Dr. Huszka Róka Magda a fentiekről tartott a közelmúltban nagy érdeklődést kiváltó előadást az újvidéki nyugdíjasok egy csoportjának.

A depresszió olyan mentális állapot, melyet hosszú ideig tartó lehangoltság, szomorúság, reménytelenség, pesszimizmus és érdektelenség jellemez. Az ilyen ember bizonyos mértékű ürességet érez a lelkében, semmihez nincs kedve, nem tud mit kezdeni magával, bármihez fog, balul sül el – emiatt bűvös körben forog. A depresszió betegség, melynek különböző megnyilvánulási formái vannak, egyesek ürességet éreznek, mások állandó jelleggel fáradságra panaszkodnak, vannak, akiket fej-, hátfájás, ízületi bántalmak gyötörnek, de nem egy esetben csontritkulás, cukorbetegség is jelentkezik.


Fájdalmas szomorúság

Mindez hatással van a gondolkodásunkra, érzelmeinkre, testünkre, lelkünkre, kapcsolatainkra, a társadalmi viszonyokra, az emberek közötti kapcsolatokra – egyszóval az egész életünkre. Gyakran felfedezetlen marad, vagy nem gyógyítják kellőképpen. Tény az is, hogy átmeneti állapotnak tekintik. Az emberek nem szívesen beszélnek róla, és ez különösen a férfiakra jellemző. Szégyellnek panaszkodni, bizonyos érzelmeikről másoknak beszélni. Rendszerint más jellegű panaszaikkal keresik fel orvosukat, a vizsgálatok során azonban kiderülnek a problémák valódi okozói. A depressziós férfiak gyakran agresszívabbá, veszekedőssé válnak, igénylik mások társaságát, jellemző rájuk a túlzott aktivitás, például erőteljesen kezdenek sportolni. A nők nyitottabbak, gyakrabban kérnek segítséget. Mindkét nem esetében kifejezett az alkoholizmusba való menekvés, a férfiak gyakrabban adják fejüket az ivászatra, ami súlyosbítja agresszív viselkedésüket.
A depresszió következménye a szenvedés, az életminőség romlása mind a beteg, mind a környezete számára. Ez azt jelenti, hogy rossz hatással lesz önmagára és családtagjaira nézve is, akik egyszerűen nem tudnak mit kezdeni az ilyen beteggel. Bármit javasolnak, semmi sem felel meg neki, mindig elégedetlenkedik.
Amikor egy idős személy lehangoltságra panaszkodik, gyakran azt kérdezik tőle, hogy ugyan mit vár el még az élettől ilyen korban? Pedig például az élettárs elvesztése, a megözvegyülés nyomós oka lehet a lehangoltságnak. A betegség bármely életkorban jelentkezhet, nem ritka a kisgyermekek, ifjúkorúak körében sem. Az előrejelzések pedig drámaiak: a demográfiai változások következtében ugyanis nagymértékben nő a rizikócsoportokhoz tartozó korosztályok aránya a népességben, a várható élettartam növekedésével szaporodnak az időskori mentális problémák. Másfelől a munkahelyi, illetve az urbanizáció okozta stresszhatások erősödése miatt tovább nő majd a pszichés zavarokban szenvedők, elsősorban a depressziósak száma.


Miért veszélyes?

A depressziónak különbözőek a megnyilvánulási formái, az ilyen betegre jellemző a tartós szomorú hangulat, amely legkevesebb két hétig tart, ezt az időszakot aztán egy tünetmentes periódus követi, ami után ismét visszaesés tapasztalható. Amilyen gyakoriak a szomorú időszakok, olyan mértékű, súlyosságú a betegség is. Az ilyen páciens érdektelenné válik, fellazul a koncentrációja, feledékeny, szétszórttá válik, egyszóval romlik az életminősége. Egyre gyakrabban jelentkeznek nála az alvászavarok, általában éjjel 1 óra tájban felriad. A fiatalokra jellemző a fáradtságérzet, az állandó álmosság. A depresszió velejárója az étvágycsökkenés, ennek következtében 10 nap alatt akár 5-8 kilogrammot is veszíthet valaki a testsúlyából. Ennek ellenkezője is előfordulhat, mások 1 hónap alatt 20 kilót is felszedhetnek, aminek következtében megnövekszik a vérnyomásuk, gyomorbántalmaik, gerincpanaszaik lehetnek – különösen a nőknél nyaktáji fájdalmak jelentkeznek. A depressziós betegekre jellemző, hogy nehezen döntenek, határozatlanokká válnak, alacsony az energiaszintjük, gyorsan kimerülnek, ingerlékennyé válnak, nem tudnak lazítani, nem érdeklődnek a hasznos szabadidőtöltés iránt, nincs hobbijuk, bűntudat, tehetetlenségérzetük van, gyakran foglalkoztatja őket a halál és az öngyilkosság gondolata.
Miért veszélyes a depresszió? Azért mert krónikus és súlyos betegség, és kockázati tényezője sok más kórnak, mint amilyen a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, a diabétesz. A kezeletlen depresszió csökkentheti a várható élettartamot, e betegségben szenvedők ugyanis korábban haláloznak el, mint akiknél nem jelentkezett ez a probléma.

Az előadás résztvevői

A depresszió nem közönséges szomorúság, nem kedvetlenség, nem a tenni akarás hiánya, hanem ennél sokkal több. Nem lehet akarattal leküzdeni, a betegnek feltétlenül szüksége van segítségre. Az olyan tanácsok, amilyenek például a szedd össze magad, legyél optimistább, csak súlyosbítják az állapotát, még mélyebb depresszióban süllyed, gyakorlatilag mintha ellenszegülne és nem akarná elfogadni a segítséget. Noha a depresszió súlyos betegség, mégis eredményesen kezelhető, segítség egyik módja a speciális pszichoterápia, másik pedig a gyógyszeres kezelés. A két módszert feltétlenül alkalmazni kell, esetenként pedig kiegészíthetőek gyógynövényes terápiával. Tehát, akik a tünetek bármelyikét tapasztalják, forduljanak orvoshoz, annál is inkább, mivel létezik a depressziónak testi tünetekkel álcázott formája. Ilyenkor a beteg számos és változó testi panasszal keresi fel az orvosokat, s egyre tanácstalanabbul áll a szaporodó negatív leletek és a nem szűnő tünetek előtt. A helyzetet nehezíti, hogy a kezeletlen, a fel nem ismert depresszió is hajlamosíthat testi betegségek kialakulására, és fordítva, sokféle valódi testi betegség – ilyen a diabétesz, fekélybetegségek, hipertónia, tumoros esetek – kapcsán is kialakulhat depresszió, amelynek kezelése jótékonyan hat az alapbetegség tüneteire is. A depressziós állapot tünetei nem mindig egyértelműek, maga a betegség sem egységes, bár különböző formáiban gyakran hasonló a klinikai kép, hátterében azonban más-más tényező található.