A szerbiai középiskolások 80 százaléka fogyasztott alkoholt 17 éves kora előtt, és 70 százalékuknál a hétvégi szórakozások alapvető része az italozás – derül ki a legújabb felméréséből. A fiatalok körében a legnépszerűbb alkoholos ital a sör, valamivel kevesebben szeretik a bort, töményitalt pedig egynegyedük fogyaszt rendszeresen. Egy sör elfogyasztása a barátokkal a hétvégén természetesen még nem jelent problémát. Mikor van baj, és mire kell odafigyelni? A kérdésre dr. Túró Lídia, az újvidéki Egyetemista Egészségvédelmi Intézet szakorvosa válaszol.
Az alkoholizmus egyre elterjedtebb a fiatalok körében, ez minek tudható be? Miért isznak leginkább a fiatalok?
Különböző oka lehet annak, amiért a fiatalok isznak. A legfontosabb ok a felnőttek utánozása, a szeszes ital fogyasztásával kívánják értéküket és érettségüket bizonyítani. Az italozással idősebbnek vélik magukat. A társas támogatásban fontos szerepet játszanak a barátok. Az értékeket kamaszkorban a kortársak képviselik, a egyre inkább háttérbe szorul a felnőttek befolyása. Mivel a társakkal történő időtöltés leginkább felnőtt jelenléte nélkül zajlik, ez növelheti az ártalmas, veszélyes tevékenységekben való részvétel esélyét (szeszes ital, drogfogyasztás, dohányzás). Ugyanígy veszélyt jelenthet az is, ha nem sikerül beilleszkedni a kortárs csoportba, ilyenkor ez fordíthatja a fiatalt a szesz vagy más ártalmas szer használatának irányába. Mivel az alkohol a központi idegrendszer depresszánsa, csökkenti a feszültséget és idegességet, legalábbis kezdetben. Ennek következtében az alkohol növeli a hangulatot, könnyíti a barátkozást, elősegíti a szégyenérzet feloldását. Azok a fiatalok, akik egyébként gátlásosak, az alkohol fogyasztása után felszabadulnak, többet beszélnek, olyan emberekkel állnak szóba, akikkel egyébként ezt nem tennék. Sajnos ez a túlságosan felszabadult állapot sokszor védelem nélküli nemi kapcsolatokhoz is vezethet, ez pedig komolyabb következményekkel, például nem tervezett terhességgel vagy különböző nemi fertőzésekkel járhat. A veszélyek közül ki kell emelni az ittas állapotban okozott közlekedési baleseteket, különösen azért, mert nem csupán magát az érintettet veszélyeztetik. A fiatalok gyakran alkohollal próbálják legyőzni a bánatot, az elégedetlenséget, az eltaszítottságot és az alacsony önbizalmat. Ennek következtében gyakran olyasmit tesznek, amit kijózanodás után végül megbánnak.
Kire mondjuk azt, hogy alkoholfüggő, pontosabban, melyik az a stádium, amikor azt lehet mondani a fiatalra, hogy baj van?
– Először is meg kell ismerkednünk az alkoholfogyasztás különböző stádiumaival. Az első a kísérleti fázis, amikor a fiatalok vizsgálják az alkoholnak a hangulatra kifejtett hatását. Észreveszik, hogy a szeszes ital fogyasztásának eredményeként gyakran magabiztosnak és erősnek vélik magukat, de utána gyakran hányingert és fejfájást éreznek. Azoknál a fiataloknál, akiknél az alkoholos ital fogyasztása kellemes élményeket vált ki, gyakrabban kerülnek az alkoholfogyasztás következő stádiumába, ez pedig a rendszeres alkoholfogyasztás. Ebben a stádiumban a fiatalok rendszeresen isznak, főleg a társaság miatt. Pontosan tudják, hogy a szeszes ital milyen ellenhatást vált ki náluk, ám továbbra is azért isznak, mert jól érzik magukat. A következő fázis az alkohollal való túlfoglalkozás. Ebben a fázisban a fiatal azért iszik, mert szeretne megszabadulni a rossz érzésektől. Vannak, akik a hírnevüket azzal építik, hogy mennyi alkoholt tudnak egyszerre elfogyasztani. Minél többet isznak, szervezetük annál inkább toleránssá válik az alkoholra, és nagyobb mennyiségre van szükségük ahhoz, hogy elérjék a várt eredményt. Ez fontos jel, amely arra utal, hogy a fiatalnak gondja van az alkoholfogyasztással, és fennáll a veszély, hogy alkoholistává válik. Az utolsó stádium a kémiai függőség, amikor a fiatalnak sokkal több alkoholra van szüksége, hogy elérje a „kedvező” hatást, amely után vágyik. Ilyenkor, ha az egyén az alkohol abbahagyásával probálkozik, apsztinenciális tünetek jelentkeznek: feszültség, remegés, fejfájás, hányinger, álmatlanság, rémálmok formájában. A fiatal az idejének nagyobb részét azzal tölti, hogy beszerezze az alkoholt. elhanyagolja a hozzá közelálló embereket, korábbi érdeklődési körét és céljait. A kapcsolat az alkohollal sokkal erősebb bármely kapcsolatnál.
Mikor kell orvoshoz fordulni, melyik az a fázis, amikor már a családon túl nő a probléma?
– Az alkohollal a legnagyobb gond az, hogy azoknak, akik függnek tőle, nincs betegségtudatuk. A fiatalnak legkésőbb a függőség harmadik fazisában kell orvoshoz fordulnia, amikor egyre több alkoholra van szüksége, hogy elérje a kívánt érzést. Ilyenkor a fiatalok az úgynevezett tréning fázisban vannak, és habár egészségügyi kritériumok szerint még nem számítanak alkoholistáknak, feltétlenül szakemberhez kell fordulniuk. Vannak tanácsadók, akikhez a fiatalok és szüleik bármikor fordulhatnak kérdéseikkel, gondjaikkal, dillemáikkal. Fontos tudni, hogy azok a fiatalok, akik már huzamosabb ideje rendszeresen fogyasztanak alkoholos italt, testileg és lelkileg is függővé válnak. Ennek komoly élettani következményei lehetnek: az idegsejtek pusztulása, májzsugor, szívinfarktus, rákos megbetegedések gyakoribb előfordulása a gyomor- és bélrendszerben, korai szellemi leépülés, az emlékezet romlása. A rendszeres alkoholfogyasztás súlyosan károsítja mind a nők, mind a férfiak termékenységét, a férfiaknál többek között herezsugorodást, terméketlenséget, impotenciát, a nőknél pedig sikertelen peteérést, spontán vetélést okozhat. Az alkoholfogyasztás veszélyezteti a magzat fejlődését is.
A legújabb kutatások szerint a függőség inkább biológiai, mint lelki eredetű betegség. Örökölhető-e az alkoholizmusra való hajlam?
– Sokat hallani az alkoholizmus genetikai eredetével kapcsolatos kutatásokról. Ezeknek a kutatásoknak az alapját azok a felmérések képezik, amelyek azt mutatják, hogy az alkoholista szülők gyermekei lényegesen nagyobb arányban lesznek alkoholisták. A kutatások szerint ugyanúgy, mint a cukorbetegség és a szívbetegség, az alkoholizmus is poligénesen öröklődik. Ez azt jelenti, hogy a betegség kialakulásáért számos gén felelős, ellentétben pl. a cisztás fibrózissal, amelynek kialakulásáért egy gén felelős, és amelynél a külső környezeti tényezőknek nincs nagy hatása.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyermek otthonról nemcsak géneket, hanem nevelést, problémamegoldási sémákat is hoz, a gyermekkori traumák viszont nagyban növelik az alkoholizmus kockázatát. Ilyen például a szeretet nélküli, rideg szülői ház, az ok nélküli büntetés. Ezek hatására a gyermek önállótlan, bizonytalan személyiséggé fejlődik, gátlásossá válik, feszültségek, frusztrációk halmozódnak fel benne, és ezek „gyógyítása” céljából fordul az alkohol felé.
Évente 2,5 millió embert öl meg az alkohol világszerte. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb tanulmánya szerint az áldozatok nagy része alkohol miatt bekövetkező balesetek, rák, szív- és érrendszeri betegségek vagy májcirózis miatt veszti el életét. A férfiaknál a halálesetek 6 százaléka hozható összefüggésbe az alkoholizmussal, a nők körében ez az arány egy százalék. A szesz halottjai közül 320 ezren 15–29 évesek. Ezzel az aránnyal ebben az életkorban az alkohol a halálesetek kilenc százalékáért felelős.
