A rotavírusok a csecsemők és kisdedek hasmenéssel, hányással enyhébb vagy súlyosabb kiszáradással járó megbetegedéseinek a leggyakoribb okozói világszerte. Az óvodáskor végére gyakorlatilag minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertőződik, és a betegség annál súlyosabb, minél koraibb életszakaszban alakul ki.
A 3 és 36 hónap közötti kisbabák a legveszélyeztetettebbek, mivel náluk nehezebb a folyadékpótlás, emiatt könnyen kiszáradhatnak. A fertőzés kisgyermekkor után ritkán okoz súlyos kiszáradást. Nagyon ragályos betegség: ha a család egy tagja megfertőződik, akkor a vírus rövid időn belül az egész családban elterjed, életkortól függetlenül. A rotavírus okozta hasmenésben szenvedők nagy mennyiségű vírust ürítenek székletükkel már a tünetek jelentkezése előtt és a betegség elmúlását követően is.
A fertőzés tünetei
A vírus igen ellenálló a különböző környezeti tényezőkkel szemben. A vírus kézbőrön órákig, fertőzött játékokon, háztartási eszközökön, egyéb tárgyakon napokig képes túlélni. Már néhány (10 db) kórokozó elegendő a betegség kiváltásához. Zárt közösségekben (pl. bölcsődékben, óvodákban, családban, kórházi osztályokon) leggyakrabban a szennyezett kezek által terjed emberről emberre. Nem is szükséges közösségbe menni, akár az otthonunkba látogatók is magukkal hozhatják a fertőzést. A betegség egyszeri átvészelése nem jelent biztos védettséget a későbbiekben, így a család tagjai akkor is elkaphatják a fertőzést, ha már egyszer átestek rajta. Felnőtteknél a lefolyása általában enyhébb. Terjedésének megakadályozására egyetlen hatásos eszköz a vakcina. Melyek a rotavírus-fertőzés főbb tünetei?
A rotavírus-fertőzés következtében 1-2 nap lappangási idő után viharos gyorsasággal alakul ki a vizes hasmenés és hányás, amely 3–7 napig is eltarthat. A vírus a vékonybél-nyálkahártya sejtjeit támadja meg, ezért a tápanyagok és a folyadék felszívódása csökken, így az a bélben marad, és kialakul a nagyfokú, vizes hasmenés. Ez napi 5–20 (vagy akár több) vizes széklet ürítését jelenti.
A betegség lefolyása változó
Veszélye abban rejlik, hogy a nagyfokú vízvesztés következtében enyhébb vagy súlyosabb fokú kiszáradás alakul ki, az anyagcsere és a só-, vízháztartás felborulásával, ami akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Különösen a csecsemők és kisgyermekek veszélyeztetettek, mert esetükben a só- és folyadékháztartás nagyon labilis, változásai sokkal jobban megviselik az apró szervezetet, mint nagyobb gyermekek vagy felnőttek esetében. A fertőzés leggyakrabban enyhe formában zajlik: ekkor a hányás ritka, napi 4–6, a szokásosnál lazább széklet tapasztalható. A középsúlyos formában lehet láz, hányás. Az általános állapot rossz, a kis beteg elesett, kedvetlen, rossz a közérzete. A gyakori vizes hasmenések következtében megfigyelhetők a kiszáradás kezdeti jelei: a gyermek súlya és a vizelet mennyisége a veszített vízzel arányosan csökken. A bőr száraz tapintásúvá válik. A szem alatt karikák jelennek meg, a nyelv és a nyálkahártyák szárazzá válnak, az ajkak kicserepesednek. Csecsemőknél a kutacs besüpped, gyakori a magas láz, ritkán lázgörcs is kialakulhat.
A legsúlyosabb formában a kis beteg állapota órák alatt rendkívüli mértrékben romlik, a gyermek aluszékonnyá válik, a fent említett tünetek kíséretében. Ez az állapot kizárólag kórházban kezelhető, a kiszáradás veszélye miatt.
Kezelés
Jelenleg nincs megfelelő kezelés a rotavírus-fertőzés gyógyítására. A különböző gyógyszerek használata, mint az antibiotikumoké, hányáscsillapítóké, hasmenés elleni készítményeké, nem javasolt. A kezelés csak a tüneteket enyhíti. A legfontosabb a megfelelő mennyiségű folyadék és az elveszett ásványi anyagok pótlása. A hasmenés megjelenésekor a szájon át történő folyadékpótlás jelenti az elsődleges megoldást. Hányás esetén többször, kevesebb mennyiségű folyadék adása javasolt. Ez azonban, kiváltképp a súlyosabb esetekben, legtöbbször nehézségekbe ütközik. A kis betegek bágyadtak, nem akarnak inni, ha pedig isznak is, a bevitt folyadék nem szívódik fel, hanem gyorsan távozik a szervezetből. A másik véglet az, mikor olyan sokat isznak a kínzó szomjúság miatt, hogy a gyomor nem képes a nagy mennyiségű folyadékot befogadni, ez is hányáshoz vezet. A megfelelő összetételű folyadék szénhidrátokat és ásványi sókat is tartalmaz (pl.: cukros tea). Üdítőitalok, édes gyümölcslevek, sós folyadékok (pl.: levesek), illetve forralt tej fogyasztása nem javasolt, mivel tovább ronthatják a hasmenést. A súlyosan kiszáradt, sokkos állapotú gyermekek, akik szájon keresztül nem képesek folyadékot fogyasztani, kórházi kezelésre, infúzióra szorulnak.
Megelőzés
A rotavírus nagyfokú fertőzőképessége miatt nehéz megakadályozni a betegség terjedését. A rendszeres és alapos takarítás, fertőtlenítés sem elegendő, még a legtisztább otthonban is megjelenhet a fertőzés.
Egyedül szájon keresztül beadandó vakcinával lehet jelentősen csökkenteni a rotavírus okozta súlyos hasmenések, hányások gyakoriságát.
Kétféle vakcina létezik, az egyikből kettő, a másikból három adagra van szükség a megfelelő védettséghez. Az első oltás 6 hetes életkorban adható, a második 4 hét múlva. A korai védelem érdekében 24 hetes életkorig a teljes adagot be kell adni, mivel a rotavírus-fertőzés leggyakrabban 3–36 hónapos életkorban észlelhető. A készítmény együtt adható minden, az európai országok védőoltási rendjében szereplő csecsemőkori vakcinával.
Bármilyen évszakban, akár a kötelező oltások alkalmával, akár azoktól függetlenül is beadható, a legfontosabb az, hogy a csecsemő életkorához igazodjon. Sem az adás előtt, sem azt követően nem kell korlátozni a baba étel- és italfogyasztását, de arra figyeljünk, hogy ne teli pocakkal kapja meg a baba a vakcinát, hiszen a csöppségnek le kell nyelnie a védelmet nyújtó folyadékcseppeket. Az oltóanyagot – más védőoltásokhoz hasonlóan – hűtőszekrényben, 2–8 Celsius-fokon kell tárolni. Fagyasztani tilos. A vakcina hazánkban még nincs forgalomban, nem tartozik a kötelező védőoltások közé.
