Világszerte egyre több ország kísérletezik a négynapos munkahét bevezetésével. Sokan érvelnek amellett, hogy a munkavállalók négy nap alatt legalább ugyanannyi, ha nem több munkát képesek elvégezni, mint öt nap alatt. Szakemberek szerint a négynapos munkahét előnye a megnövekedett termelékenység. Ha ugyanis a munkavállalók kevesebb napot dolgoznak, kisebb valószínűséggel tapasztalhatnak fáradtságot és kiégést. Másik előnye a munka és a magánélet jobb egyensúlya. A dolgozóknak több idejük juthat arra, hogy önmagukkal és a magánéletükkel foglalkozzanak. A négynapos munkahét a munkavállalók elégedettségét is növeli, így szívesebben dolgoznak, és jobban magukénak érzik a vállalat üzleti céljait. A kezdeményezésnek azonban kritikusai is akadnak. Rámutatnak arra, hogy ha a munkavállalók négy napot dolgoznak, kevesebb idő alatt kell ugyanannyi munkát elvégezniük. Ez pedig hosszabb munkanapokhoz és stresszhez vezet. Egyes iparágakban vagy munkakörökben pedig nem megvalósítható, mivel egyes dolgozók nem nélkülözhetők hetente három napig. Vannak olyan ágazatok, amelyekbe körülményes lenne a bevezetése, ilyen például a vendéglátóipar, a kiskereskedelem és az egészségügyi szektor.
A heti 40 óránál rövidebb munkaidő egyébként régóta foglalkoztatja az embereket. Az utóbbi időben az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Brazíliában is végeztek kísérleteket ezzel kapcsolatban. Az Egyesült Királyságban arra voltak kíváncsiak, hogy javítja-e a munkavállalók jólétét és a munkahelye iránti hűséget, ha a fizetésükért csak négy napig dolgoznak. Az eredmények ígéretesek voltak. A legkülönbözőbb ágazatokban a dolgozók elégedettsége nagymértékben javult, az üzleti termelékenység pedig megmaradt, néhol javult is. Az Egyesült Államokban és Írországban 33 vállalat több mint 900 dolgozója tavaly áprilistól tesztelte a négynapos munkahetet. A munkavállalók 97 százaléka a kísérlet után is így akart dolgozni. Úgy nyilatkoztak, hogy emelkedett a teljesítményszintjük, a kiégés és a fáradtság aránya pedig csökkent. 2015 és 2019 között Izland indította el az egyik legnagyobb, négynapos munkahetes tesztprogramot, amelyben csaknem 2500 személy vett részt. A kísérletet nagy sikernek tartották, az alkalmazottak nagyobb elégedettségről, magasabb termelékenységről számoltak be. Belgiumban 2022 novemberében lépett hatályba az a törvény, amely lehetővé teszi a munkavállalóknak, hogy öt helyett négy napot dolgozzanak. Továbbra is ugyanannyi órát kell dolgozniuk, de öt helyett négy hosszabb napon át. Németországban is egyre több szó esik a négynapos munkahét bevezetéséről. Az országban felmérést is végeztek, amely során 2500 munkavállalót kérdeztek meg a témáról. Többségük a négynapos munkahetet támogatta, azzal a feltétellel, hogy a fizetés ne csökkenjen. A japán kormány 2021-ben utasítást adott arra, hogy a vállalatok tegyék lehetővé alkalmazottainak a négynapos munkahetet. Ennek célja a munka és a magánélet egyensúlyának javítása volt. Luxemburg is bevezetné a négynapos munkahetet, ennek köszönhetően az ország versenyképes maradhat, és folytathatná a külföldi munkaerő bevonzását.
A négynapos munkahét széles körű bevezetésének számos akadálya van, és a sok pozitív tapasztalat mellett voltak kudarcok is. A négynapos munkahetet kipróbáló vállalatok többsége kis munkaadó, így nincs elég tapasztalat a nagyobb cégek működésére gyakorolt hatásokról.
Nyitókép: Illusztráció (jasatomic.org)
