Kőolajvezeték épül Algyő és Újvidék között

Szerbia és Magyarország kiváló politikai és gazdasági együttműködést valósít meg, és fontosnak tartja a kapcsolatok fejlesztését, ám mindezt elfedik a határátkelés problémái. Sokszor órákat kell várniuk mindenekelőtt a tehergépkocsiknak, hogy átlépjék a két ország határát. Éppen ezért a tegnapi szerb–magyar gazdasági vegyes bizottság ülésén abban állapodtak meg a felek, hogy Röszke és Horgos között létrehozzák Európa legmodernebb határátkelőjét, sok sávval, fejlett számítástechnológiával, emberekkel – hangsúlyozta Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere tegnapi belgrádi látogatása során.

A szerb–magyar gazdasági vegyes bizottság 13. ülését követően a magyar miniszter kiemelte, figyelmük fókuszában az energiabiztonság és a biztonsági együttműködés mellett a határátlépés volt. A Röszke–Horgos határátkelőhely – amely a legforgalmasabb határátkelőnek számít a két ország között – bővítése és korszerűsítése mellett a Béreg–Hercegszántó határátkelőt a teherforgalom számára is alkalmassá teszik, és a Királyhalom–Ásotthalom határon a buszok számára is megnyitják a forgalmat. Emellett mindegyik határátkelő munkaidejét meghosszabbítják, annak reményében, hogy ezáltal tehermentesítik a sűrű határforgalmat.

A szerb–magyar gazdasági vegyes bizottság tegnapi 13. ülését Belgrádban, a Szerbia Palotában tartották meg, amelyen Tomislav Momirović bel- és külkereskedelmi miniszter, valamint Szijjártó Péter elnökölt.

Az ülést követően a miniszterek jelenlétében együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., valamint a Szerbiai Rádió és Televízió. Az együttműködés célja a műsorok tartalmának gazdagítása, a gyorsabb információcsere, a kisebbségi jogok ápolása, valamint a tolerancia és a multikulturalizmus érvényesítése. Az aláírást követő sajtótájékoztatót egyperces néma tiszteletadással kezdték, a belgrádi Vladimir Ribnikar Általános Iskolában történt merénylet és a mladenovaci tömeggyilkosság áldozataira emlékezve.

Tomislav Momirović rámutatott, az ország az elmúlt években már sok mindent megélt, de ehhez hasonló tragédiát még sosem. Hangsúlyozta, többször is bebizonyosodott, hogy a nehéz időkben is támaszkodhat egymásra a két ország. Az elmúlt tíz évben Magyarország és Szerbia nagyon sokat tett a politikai és gazdasági kapcsolatok erősítéséért. Ennek köszönhetően épül a legminőségibb, legerősebb vasútvonal Európában, számos autópálya készült el, és az energiaellátás terén is jelentős lépéseket tett a két ország – hangsúlyozta a miniszter. Szerbia 2022-ben jelentős mértékben megnövelte kivitelét Magyarországra, hiszen 1,5 milliárd eurós kivitelt valósított meg (2012-ben 245 millió euró volt a kivitel értéke). Már az év első három hónapjában a két ország kereskedelmi forgalma 824 millió euró volt, míg a kivitel 433 millió, ami 25 százalékos növekedést eredményezett a múlt év azonos időszakához képest. A miniszter szavai szerint az a cél, hogy a két ország áruforgalma meghaladja a 4 milliárd eurót. A tegnapi vegyes bizottsági ülés a júniusi kormánycsúcsra való felkészülést is szolgálta.

KORMÁNYCSÚCS JÚNIUS 20-ÁN

Szijjártó Péter azt követően, hogy továbbította Magyarország és a magyar nemzet részvétét az elmúlt napok tragédiái miatt, elmondta, hogy a szomszédságban dúló háború miatt – amelyről sem az egyik, sem a másik ország nem tehet – hatalmas árat fizetnek mindketten. A világ a blokkosodás irányába halad, és a történelmi arra mutat rá, hogy Közép-Európa ilyen helyzetben veszíteni szokott, ezért az összeköttetések és a kölcsönös tisztelet, együttműködés híve marad Magyarország. Ezekben a nehéz körülményben a kiszámítható partnerekkel lehet csak sikert elérni. Szerbia és Magyarország minidig is ilyen volt, mindig azt nézték, miben tudnak segíteni a másiknak, miközben ebből mindkét fél folyamatosan profitál. Ezúttal több fontos döntés is született, mindenekelőtt az energiabiztonság terén. Szijjártó elmondta, új kőolajvezeték épül Magyarország és Szerbia között, Algyő és Újvidék között, mintegy 128 kilométeren. Ez a vezeték a MOL és Transnafta együttműködésében jön létre, és a június 20-i kormánycsúcson írják alá az erre vonatkozó megállapodást.

– Megállapodtunk abban, hogy a Magyar Villanyművek és a Srbijagas közös regionális földgáz-kereskedő vállalatot hoz létre, illetve hogy a szerb energiahálózat modernizációjában magyar vállalati szerepvállalás fog történni. Aláírásra került az a szerződés, amelynek értelmében az idei fűtési szezonra való felkészülés keretében is 100 millió köbméteres nagyságrendben fog Szerbia földgázt tárolni a magyarországi földgáztárolókban, és menetrend szerint haladunk előre a villamos energia hálózatainkat összekötő interkonnektor kapacitásainak megduplázása tekintetében – sorolta fel a vegyes bizottság történéseit Szijjártó miniszter.

SZERB–MAGYAR ÜZLETI FÓRUM

Szijjártó köszöntötte a magyar és a szerb üzleti közösség tagjait a Szerbiai Gazdasági Kamara épületében, és megköszönte az érdeklődést egymás iránt. Rámutatott, nem könnyű időszakban találkoznak, mert a világgazdasági átrendezések koránt sem kedvezőek Európa, azon belül pedig Közép-Európa szempontjából. Hosszú évekig működő kereskedelmi láncokat, kapcsolatot számolnak fel politikai döntésekkel. Ellehetetlenülnek a keleti és nyugati kereskedelmi, gazdasági együttműködés útvonalai. Rámutatott, Amerikában olyan törvényt fogadtak el, amely elsőbbséget ad az amerikai vállalatoknak az európaiakkal szemben, míg Európában a szankciók következményeit viselik. Véleménye szerint az európai versenyképességet javíthatná az Európai Unió bővítése, az új tagállamokkal ugyanis bővülne az EU gazdasági tere.

– Ezért szerintem nem túlzás azt állítani, hogy ma az Európai Uniónak nagyobb szüksége lenne Szerbiára, mint amekkora szükségük van a szerbeknek az EU-tagságra. Ezért nem tartjuk helyesnek azt a nagyképű, lekezelő hozzáállást, amit Brüsszel tanúsít Szerbiával szemben – hangsúlyozta a magyar miniszter.

Hozzáfűzte, Magyarország nagy támogatója a Nyitott Balkán (Open Balkan) kezdeményezésnek. Ő maga képviselte Magyarországot a legutóbbi csúcstalálkozón, amelyen jelen volt a török külügyminiszter is. Elmondta, felvetette akkor, hogy az Open Balkan következő csúcstalálkozója legyen Budapesten, világosan jelezve, hogy az EU és az Open Balkan kezdeményezés tagországai közötti szoros gazdasági együttműködés nélkülözhetetlen az európai versenyképességben. Ehhez ugyanakkor nélkülözhetetlen az energiabiztonság is. Mint mondta, nincs ellátásbiztonság Szerbiában magyar részvétel nélkül, és nincs Magyarországon ellátásbiztonság szerb részvétel nélkül.

– Ha hagytuk volna, hogy a szövetségeseink, barátaink lebeszéljenek (szankciókkal fenyegettek) a Török Áramlat megépítéséről, ma sem Szerbiában, sem Magyarországon nem lenne elég földgáz a gazdaság működtetéséhez – fogalmazott élesen a magyar miniszter.

Rámutatott, tavaly rekordot döntött a kereskedelmi forgalom, egy év alatt 59 százalékot nőt. A magyar vállalatok Szerbiában beruházásbarát és baráti közegre találtak. A MOL 20 éve van Szerbiában, az OTP pedig az egyik legnagyobb bankká vált. Így arra bátorította a magyar vállalkozókat, hogy használják ki a zászlós hajók jelenlétét, míg a szerb vállalkozókat arra, hogy fedezzék fel a magyar gazdaságbarát lehetőségeket, Európa legalacsonyabb adóit.

SZABAD ÚT A SZERB MUNKAERŐ ELŐTT

Magyarországon a gazdasági növekedés töretlen, a beruházási rekordok folyamatosak, ezért ez megnyitja a lehetőséget a szerb munkaerő előtt arra, hogy szabályozott körülmények között Magyarországon vendégmunkásként munkát vállaljanak – szögezte le Szijjártó Péter. Mint mondta, már most is több mint 5400-an vállalnak munkát Szerbiából Magyarországon. A legnagyobb magyar munkaerő-kölcsönző cég megvásárolta a legnagyobb szerb HR-szolgáltató vállalatot, a napokban fejezték be a tranzakciót. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a munkaerőpiacon az együttműködésünket is fokozzuk. Rámutatott ugyanakkor, hogy Magyarország folytatni kívánja a Gazdaságfejlesztési Programot Vajdaságban, annak érdekében, hogy minél több vajdasági vállalat kapjon lehetőséget növekedésre.