Tavaly először történt meg, hogy a szél- és napenergia adta az Európai Unió országai villamosenergia-szükségletének csaknem a negyedét. Az Ember független éghajlati kutatóintézet becslése szerint 2023-ban további 20 százalékkal csökkenhet a fosszilis gáz használata.
Az EU területén működő szél- és naperőművek termelték 2022-ben a tagországokban elhasznált villamos energia 22 százalékát, tehát többet, mint amennyit a szén- (16%), illetve a gázalapú (20%) áramtermelés biztosítani tudott – közölte a napokban megjelent legújabb jelentésében az európai kutatóközpont. Európának az Ukrajna elleni orosz támadásra adott politikai válasza a megújuló energiaforrások fokozott kiaknázása volt. „Most a gázkereslet gyorsabb csökkentésére összpontosítanak, ezzel egyidejűleg a széntől való fokozatos megszabadulás is cél, ami azt jelenti, hogy a tiszta energia egyre nagyobb arányú felhasználása felé haladunk” – állapítják meg a jelentés készítői.
Az Ukrajna elleni invázió és az orosz gázcsapok fokozatos elzárása után Európa hatalmas mennyiségekben volt kénytelen hajókon érkező, cseppfolyósított földgázt beszerezni, és ismét meg kellett nyitnia szénüzemű villanyerőműveit, ám nap- és szélenergia nélkül sokkal több szénre lett volna szükség. Most mutatkozott meg igazán, mekkora szerepe van a zöld energiának, amikor a gázválsággal egyidejűleg a számos atomreaktor leállítása miatt villamosenergia-válság is kialakult. Igaz ugyan, hogy a szénüzemű áramtermelés 2021-ben és 2022 első felében 7 százalékkal növekedett, de a múlt év utolsó négy hónapjában már visszaesett a széntüzelésű erőművek teljesítménye. A nap- és szélerőművek energiatermelésének korábban nem tapasztalt méretű növekedése jelentős mértékben enyhítette az atom- és vízenergia hiányát – olvasható egyebek között a jelentésben, melynek összeállítói szerint nem kell attól tartani, hogy a szén mint energiaforrás ismét nagyobb teret nyer.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai arról tanúskodnak, hogy Európában néhány hónappal ezelőtt Izlandon volt a legmagasabb a megújuló energiaforrások aránya, főként a geotermikus erőforrásainak köszönhetően. Az ország teljes energiaellátásának 89 százaléka származik megújuló energiaforrásokból. A második helyen Norvégia áll a zöld energia 49 százalékos részvételével, majd Albánia és Lettország következik a tavalyi listán, mindkettő a teljes energiamix 42 százalékát vízerőművek, bioüzemanyagok és hulladék, valamint, szél, napenergia és egyéb források kombinációjából állítja elő. Albániában a vízerőművek aránya a legjelentősebb, Lettországban pedig a hulladék a legfőbb forrás. A skandináv országok, Svédország, Finnország és Dánia szintén a lista elején áll, a bioüzemanyagokra és a hulladékra helyezve a hangsúlyt. Montenegró a nyolcadik helyet foglalja el, utána Ausztria és Horvátország következik.
Nyitókép: (Fotó: Beta/AP)