Jelentős állami támogatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a szerbiai mezőgazdaság életben maradjon – állítják a mezőgazdasági elemzők és a termelők is. A szakemberek szerint az ágazat évtizedes mellőzése miatt fejlesztésekről már nem is beszélhetünk: odáig jutott az ágazat, hogy a túléléshez van szüksége állami segítségre.
A hazai termelők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a régióban jelentősen nagyobb szubvenciókat kapnak a gazdák, mint Szerbiában, és emiatt nem tudnak versenyképesek maradni a nemzetközi piacon: egyes szomszédos országokban tízszer magasabb támogatásokkal rendelkeznek a mezőgazdászok, így jelentősen kedvezőbb terményeik és termékeik ára is – mondta a biznis.rs felkeresésére Dragan Kleut, a Bánáti Mezőgazdasági Egyesületek Szövetségének elnöke. Példának Magyarországot említette, ahol hektáronként 300 eurós szubvenciót kapnak a gazdák. A szakember szerint hasonlóan alakul a román gazdák állami támogatása is, azzal, hogy a szójatermesztésért hektáronként további 100 eurót utalnak át nekik.
Kleut elmondta, hogy az uniós tagállamokban az állami szubvenciók nagysága a termesztett növényfajtól függ: a szántóföldi növénytermesztésnél a hektáronkénti támogatás 300 és 600 euró között mozog, Szerbiában viszont egy 20 hektáros gazdaság hektáronként csak 4 ezer dináros állami segítségben részesül. Ez „statisztikai hibának” minősíthető a termelés költségeihez viszonyítva – hívta fel a jelentős különbségre a figyelmet a szövetség elnöke.
Ugyanakkor kitért azokra az üzemanyag-kedvezményekre, amelyeket Horvátországban biztosítanak a gazdáknak. A szomszédos országban ugyanis az állam teljesen eltekint a jövedéki adó megfizettetésétől. A szakember kiemeli, hogy ezt korábban a hazai termelőknek is biztosította a szerb állam, míg egyik napról a másikra meg nem szüntették a kedvezményt. Épp oly hirtelen határoztak erről, mint amilyen gyorsan csökkentették a korábbi 16 ezer dinárról 4 ezerre a hektáronkénti állami támogatást – emlékeztetett Kleut.
A bánáti szövetség elnöke szerint nem csak az uniós tagállamokban jobb a gazdák helyzete a régióban. Bosznia-Hercegovinában 150 euró szubvenciót kapnak a gazdák hektáronként, Észak-Macedóniában viszont 95 euróval segíti az állam azokat a termelőket, akik legkevesebb egy hektárra búzát, árpát, rozst, zabot vagy napraforgót vetnek.
Kleut hangsúlyozta, hogy siralmas a helyzet a hazai állattenyésztésben is: egyedenként 24 ezer dináros állami támogatást igényelhetnek a gazdák. Ennél jelentősen magasabb szubvenciókban részesülnek az uniós tagállamok mezőgazdászai, de még a boszniai Szerb Köztársaságban is jobb a helyzet. Ott ugyanis az egyedenkénti támogatás és a tejprémium mellett az állattenyésztők további kedvezményeket kapnak az üzemanyagra, a takarmánynövények termesztésére magasabb hektáronkénti támogatásban részesülnek, szubvenciókat kérelmezhetnek a juhok behozatalára, és 40 százalékban támogatja az állam a hosszú távú befektetéseiket is – hasonlította össze a nem uniós országok támogatásait a hazai helyzettel a szakember.
A biznis.rs felkereste Milan Prostran mezőgazdászt is, aki elsősorban az európai támogatási rendszerről szolgált adatokkal. A szakember kiemelte, hogy az Unióban a büdzséből évente 386 milliárd eurót különítenek el a mezőgazdaság támogatására. Külön ösztönzik a fiatal gazdákat és a kistermelőket: ennek köszönhetően Horvátországban az elmúlt nyolc évben hétről tizenhárom százalékra emelkedett a fiatal gazdák aránya. Szlovéniában valamelyest kevesebb fiatal foglalkozik mezőgazdasággal: a termelők hat százaléka ifjú, de ennek 20 százaléka női gazda. Az Unióban jelentős összegekkel támogatják a falusi gazdálkodást, de kiemelten kezelik a termelés kockázatelemzését is – sorolta a mezőgazdász. Hozzátette: az élelmiszerválság közepette az európai országok többsége nagy hangsúlyt fektetett az úgynevezett „zöld agrárpolitikára”, és ennek értelmében jelentős eszközöket különítettek el a környezetkímélő termelések támogatására.
Prostran szerint a szerbiai mezőgazdaság olyan mélyponton van, hogy semmilyen szinten sem lehet összehasonlítani a többi európai országban tapasztalt helyzettel. A termelés növekvő költségei miatt a magukra hagyott gazdák nem tudnak versenyképes árakat biztosítani, az állattenyésztés pedig teljesen összeomlott országunkban. Évtizedek óta húzódó, alapvető probléma, hogy országunk nem követi a nemzetközi piac fejlődését, a termelésünk bizonytalan, így a gazdák folyamatosan veszteségben vannak – összegezte állásfoglalását a szakember.
Nyitókép: Somberek, 2020. �prilis 6. N�v�nyv�d� szert permeteznek traktorr�l egy Somberek k�zel�ben fekv� �rpaf�ld�n 2020. �prilis 6-�n. MTI/S�ki Tam�s
