Újabb gazdatüntetések kilátásban

Az állam nem tett eleget a tejtermelők követeléseinek, hogy a tejprémiumot 10-ről 20 dinárra, a tehenenkénti támogatást pedig 25.000-ről 40.000 dinárra emeljék, ezért valószínűnek tartok egy újabb tiltakozó megmozdulást – nyilatkozta Dejan Trajković székelykevei tehénfarm-tulajdonos. Elutasítja Aleksandar Vučić államfő minapi bejelentését, hogy a tejprémiumot 15 dinárra emelik, az állatonkénti támogatást pedig 30.000 dinárra.

– A tejtermelők egyenesen dühösek az állam ágazat iránti viszonyulása miatt. A javasolt árkorrekció voltaképpen nem is emelés lenne, hiszen korábban már néhány hónapig 15 dinárt fizettek, aztán 2023 elején visszaállították a 10 dinárt – magyarázta a Kevevára (Kovin) környéki gazda, aki 330 szarvasmarhát, köztük 160 tejelő tehenet tart, és aki szerint a hazai tejtermelés soha nem volt ilyen rossz helyzetben. Emlékeztet arra, hogy tavaly ősszel, amikor az állam nemtörődömsége miatt hirtelen lecsökkent a tejtermelés, a tejgyárak és a kereskedőházak hatalmas mennyiségű tejet hoztak be külföldről, így piaci fölösleg keletkezett, a tejgyárak pedig itthon 10–25 dinárral csökkentették a felvásárlási árat.

– Az államnak van pénze arra, hogy a külföldi befektetőknek fizesse a munkásokat, mindenre van, csak a mezőgazdaságra nincs. A téves agrárpolitikáért most fizetnie kell, ki kell segítenie bennünket a válságból – mondta Trajković, aki szerint nem igaz, hogy az egyedenkénti támogatás célszerűbb a tejprémium növelésénél, mint ezt Jelena Tanasković agrárminiszter állítja. – A tejprémium nem a tej ára, hanem állami támogatás az állattenyésztés genetikai fejlesztésére, ezért a tejgyárak nem élhetnek vele vissza, és megemelése miatt nem csökkenthetik a felvásárlási árat. A prémiumot közvetlenül a tejtermelőnek kellene kifizetni, nem pedig a tejgyáron keresztül – véli a dél-bánáti tejtermelő.

Zoran Milićević, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Száborának (SPAS) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a többi gazda is elégedetlen, hiszen nemcsak hogy nem emelték meg az állami támogatásokat, hanem még az előző évekből is visszamaradtak tartozások. Szavai szerint Tanasković miniszter asszonyban nem találtak megfelelő tárgyalópartnerre, ugyanis nem ismeri a mezőgazdasági termelés technológiáját. Ezenkívül korábban azt ígérte, hogy minden adósságot törlesztenek, most viszont azt állítja, hogy nem illetékes azoknak a pénzeknek a kifizetésében, melyekkel a kinevezése előtti időszakból tartozik az állam. Szerinte Tanasković nem érti, hogy az ivartalanított malacok darabonként 125 euróért való behozatala nem fog hozzájárulni a hazai sertéstenyésztés felfejlesztéséhez. „A rossz agrárpolitika oda vezetett, hogy az anyakocákat levágták, malac nincs, most pedig kasztrált hím malacokat hoznak be, hogy nehogy fennmaradjanak a fajták.”

Dragan Adžićot, akinek a Gornji Milanovac környéki Šilopaj településen juhnyája van, emellett régi fajta busa (bosnyák) teheneket is tart, a többi között az háborította fel, hogy az állam egy hónappal lerövidítette az először ellett juhok és az őshonos tehénfajták, valamint sertések (mangalicák, moravkák) és bivalytehenek után járó támogatások igénylésének határidejét. „Tavalyig úgy volt, hogy évente kétszer kellett jelentkezni a támogatásért, először júniusig, majd az év második felére vonatkozóan a következő esztendő januárjának végéig. Tavaly egy rendelettel már december 30-án lezárták a jelentkezést, ezért nem érkeztünk beadni a kérelmeket” – magyarázta Adžić, aki az állam váratlan intézkedése miatt kétmillió dinártól esett el. Azért még mindig bizakodó, ugyanis Tanasković miniszter asszony nemrégiben azt mondta, hogy akkor az államnak nem volt pénze erre a támogatásra, de az idén majd pótolják a lemaradást.