A cukor vagy a búza a fontosabb?

Az agrárminisztérium még mindig nem fizette ki teljes egészében a mezőgép-vásárlási és a napraforgó-termesztőknek járó támogatásokat, miközben azt sem tudjuk, hogy mennyi lesz a hektáronkénti szubvenció – jelentette ki a Beta hírügynökségnek közvetlenül az állami ünnep előtt Jovica Jakšić, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Független Társulásának (NAPS) elnöke. Mint mondta, az 50:40:10 rendszerű tavalyi pályázatra (mely szerint mezőgép vásárlásakor a befektetés 50 százalékát vissza nem térítendő támogatás formájában fizetik ki a gazdáknak) 12.500-an pályáztak.

– Ebből a 12.500-ból eddig csak 4000 termelőnek, tehát mindössze úgy 30 százaléknak térítették meg a költség felét. Az emberek a saját zsebükből kifizették a gépeket, abban bízva, hogy majd visszakapják a pénzt, viszont a tavaszi vetéshez nem számíthatnak rá. A kifizetés sorrendje sem igazolja azt az állítást, hogy a kérelmek beérkezése szerint utalják át a pénzt – mondta Jakšić. Azt is felrója a szaktárcának, hogy bizonytalanságban tartja a gazdákat, nem tudják, mire számíthatnak a területalapú támogatást illetően, marad-e a hektáronkénti 8000 dinár, amit tavaly legfeljebb 20 hektárra lehetett igényelni. A gazdatársulás elnöke szerint az sem volt helyes, hogy az állam sürgősségi eljárással döntött a cukorrépa-termesztés támogatásáról, holott késik a kifizetéssel, vagy nem is fizet a stratégiai termékekre, mint amilyen a búza és a kukorica. (A kormány tavaly november 4-én közzétett rendelete szerint 2023-ban az állam hektáronként 35.000 dinárral támogatja a cukorrépa-termesztést. Bejegyzett, aktív státuszú agrárgazdaságok számíthatnak erre a segítségre, miután bejelentik, hogy hány hektáron vetettek cukorrépát. A támogatás maximum 500 hektárra igényelhető, feltétel a hektáronkénti legkevesebb 50 tonnás hozam. A termelők a cukorgyárakon keresztül kapják meg a pénzt.)

„A cukorrépára a néhány legnagyobb cég fogja megkapni az anyagi segítséget, nem a kistermelők. Hát a cukor fontosabb stratégiai termék, mint a búza?” – kérdezi Jakšić, és hozzáteszi, még a napraforgó-termesztőknek is tartozik az állam, különben ekörül is gondok vannak, ugyanis becsapták a termelőket, mert az átlagárnál alacsonyabb termékárra számolták el a támogatást. Tavaly november végén a napraforgó ára átlagban 80 dinár felett volt, az állam viszont 65,20 dinárt vett alapul, és erre kilónként 7,8 dinárt fizetett.

Mihailo Milanović termelő, aki a Belgrádhoz tartozó Palilula községben gazdálkodik, elpanaszolta, hogy még sokan nem kapták meg a napraforgópénzt, ilyen alapon csak neki 580.000 dinárral tartozik az állam. „A mezőgazdasági miniszter azt mondta, hogy január végéig kifizetik napraforgó-támogatást, most azonban újabb dokumentumokat kérnek tőlünk. Azt ígérték, hogy értesítenek bennünket, de lassan a február vége is ideér, és eddig semmilyen értesítést nem kaptunk. Kétszeresen is büntettek bennünket, először magával a támogatásnak az összegével, merthogy 10 dinárt veszítettünk kilónként, most pedig késik az adósság kifizetése – sorolta a problémákat Milanović, aki szerint az agrártárca – ahelyett, hogy az ágazat alapvető gondjaival foglalkozna – erőszakkal vezeti be a digitalizációt a mezőgazdaságba, noha köztudott, hogy nálunk az emberek erre nincsenek kiképezve, és sokuknak nincs is internet-hozzáférése.

Emlékeztetőül: Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter közölte, hogy a napraforgó után járó támogatást, amit maximum 200 tonna termésre lehetett kérni, február 3-án teljes egészében kifizették, esetleg csak azok nem kapták még meg, „akiknél az igénylési dokumentációban valamilyen hiányosságot észleltek”.