Egy szerbiai termék sem szerepel az Európai Unió földrajzi védjeggyel ellátott termékei között. A mezőgazdasági minisztérium azon munkálkodik, hogy hazai termékek is kerüljenek az Európai Unió által besorolt mintegy 3000 termék közé.
A minisztérium illetékesei franciaországi, olaszországi és ausztriai szakemberek közreműködésével egy új törvény kidolgozását vették tervbe.
Egy dolog azonban bizonyos, mégpedig az, hogy Szerbiában is van termékválaszték. Az egyik közülük a leskovaci ajvár, amely elnyerte a hazai védjegyet. Hat évvel ezelőtt megszerezték a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) eredetiségét igazoló nemzetközi tanúsítványt is, a korábban már hamisított termék azonban az Európai Unióban még nem rendelkezik földrajzi eredetvédelemmel. Az ajvár és más védett termékek közös problémája, hogy a földrajzi jelzéssel gyakran történnek visszaélések – tette közzé az RTS-nek adott nyilatkozatában Stevica Marković, a Leskovaci Ajvár Egyesület tagja. A szakértő attól tart, hogy időközben olyan rossz minőségű hamis termék készülhet, amit leskovaci ajvárként próbálnak eladni.
Az olaszországi parmezán az Európai Unióban földrajzi védjeggyel ellátott termékek egyike.
David Liberati szaktanácsadó az RTS-nek adott nyilatkozatában emlékeztet arra, hogy az olasz piacon például sok sajt található, de a parmezán hallatán mindenki a sajttermék specifikus tulajdonságaival és származási helyével hozza összefüggésbe ezt a terméket. A minőségi sajt előállítása során minden részlet fontos, a teheneknek adott takarmánytól kezdve az állatok tenyésztésén és nevelésén át a végtermék receptjéig. David Liberati kiemeli, hogy mindezzel egy brand alakítható ki.
Az eredetmegjelölés azt is magába foglalja, hogy szigorú kritériumoknak megfelelően jött létre az adott termék. Az emberek igényt tartanak e különleges termékekre, és hajlandók magasabb árat fizetni a valódi minőségért – állítja a szakértő. Mindez fontos a céltudatos gyártók számára, akik tudatában vannak annak, hogy többféle elvárásnak és kötelezettségnek kell megfelelniük annak érdekében, hogy a termékük jobb minőségű legyen.
A Fruška gora-i hársméz egyike az Újvidék területén lévő, földrajzi eredetvédelmet nyert termékeknek. Đorđe Mirkić, a Fruška gora-i Hársméz Egyesület tagja az RTS-nek elmondta, hogy az általuk előállított méznek legalább hatvan százalékban tartalmaznia kell a hársfa virágából származó pollent. Hozzátette, hogy a nemzetközi eredetmegjelölés megszerzéséhez logisztikai, szakmai és anyagi segítségre egyaránt szükség van.
Az Európai Unió által földrajzi jelzésű termékeknek minősítettek között szerepel néhány magyarországi is. Ilyen eredetmegjelölési oltalommal rendelkezik többek között a szegedi téliszalámi, a hajdúsági torma, a makói vöröshagyma és a szegedi paprika is.
Az Európai Bizottság szabályzata szerint az oltalom alatt álló eredetmegjelölési (OEM) logót viselő termékek kizárólag a hozzájuk társított termelési régió területéből és az ott élő termelők tudásából eredő, bizonyított tulajdonságokkal rendelkeznek. Az élelmiszer-előállítási folyamat minden szakaszát az érintett területen kell elvégezni. A termék jellemzői és a földrajzi ered között objektív és szoros kapcsolatnak kell lennie.
