Az idén olyan új szakmák bevezetésére is sor került, amelyek eddig nem voltak hivatalosan jelen a munkaerőpiacon. Az új foglalkozások jegyzékében szerepel immár a számítógépesjáték-fejlesztő, a klubtáncos, a lemezlovas, a házi betegápoló, a bébiszitter, a bűvész, a bohóc, a zsonglőr, az esztrádművész-utánzó mellett többek között a kolbászkészítő mester is.
A múlt év második felében létrehozott új képzési jegyzék elfogadásáig Szerbiában az 1990-ben kidolgozott lista volt érvényben. A munkaerőpiac dinamikus változása miatt – ami új foglalkozások megjelenésével és a régiek eltűnésével járt – a szakmák jegyzéke mára elavult – áll a Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociális Minisztérium közleményében.
Különösen az IT szektor területén merült fel probléma, amikor nem tudták regisztrálni a különféle programfejlesztői munkaköröket, mert hivatalosan nem ismerte fel őket a munkaerőpiac – tette közzé Bojana Stanić, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Emellett idővel az olyan új foglalkozások megjelenése is módosítást igényelt, mint a közjegyzői és a végrehajtói munkakörök, amelyek korábban nem voltak jelen a munkaerőpiacon. Ezenkívül a bankszektorban is számos új kóddal bővült a szakmák listája.
A régi besorolás egyesítette a szakképzettséget a foglalkozással, amelyet az új szakmák jegyzéke szétválaszt, hiszen az aktívan dolgozók esetében a valóságban ez lényegesen elkülönül.
Az új képzési jegyzék összesen 3641 foglalkozást tartalmaz. A lista jelenleg megfelel Szerbia gazdasági, munkaerőpiaci helyzetének és a nemzetközi szabvány követelményeinek.
Az új egységesített jegyzék bevezetése jelentős előrehaladást jelent a szerbiai munkaerőpiac nyomon követésében és elemzésében is.
Szerbiában tavaly 42 059 álláshirdetést tettek közzé, 35 százalékkal többet mint egy évvel korábban. A különféle munkaajánlatra 2018-ban összesen 213 211 személy nyújtotta be pályázatát. A legtöbb hirdetés a kereskedelemre és az értékesítésre vonatkozott. Ezenkívül az IT szektor, a gépipar, az elektrotechnika, az adminisztrációs munkák és a közlekedés területén tették közzé a legtöbb álláshirdetést – derült ki az Infostud portál elemzéséből.
A korábbi évekhez hasonlóan 2018-ban is az eladók, kereskedők, sofőrök, raktárosok, az ügyfélszolgálati és az adminisztrációs dolgozók voltak a legkeresettebbek.
Figyelemfelkeltő, hogy a munkahelyi hirdetések száma 35 százalékkal gyarapodott a 2017-es adatokhoz viszonyítva.
2018-ban a munkáltatók a hirdetések hatvan százalékában a középfokú végzettségű munkaerő számára is nyitva tartották pályázataikat. Másrészt az álláshirdetésekre jelentkezőknek több mint a fele egyetemi végzettségű volt.
A jelölteknek csaknem a 30 százaléka 10 vagy ennél több éves munkatapasztalattal rendelkezett, és minden ötödik jelentkező számolt be egytől három éves tapasztalatról. Hét százalékuk pedig egy évnél kevesebb, vagy semmilyen munkatapasztalattal nem rendelkezik.
A közzétett hirdetéseknek majdnem hét százalékában jelezték a munkáltatók, hogy fogyatékkal élő személyek is pályázhatnak a munkahelyre. Több mint tízezer olyan hirdetés is megjelent, amelyekben az álláskeresés előfeltételeként bizonyos nyelvek ismeretét tüntették fel. Leggyakrabban az angol, a német és a magyar nyelv szerepelt a listán.
Az előző évre vonatkozó munkapiaci elemzés szerint az IT szektoron belül lehetett a legkönnyebben elhelyezkedni, előfordult, hogy az álláshirdetések száma magasabb volt a jelöltek számánál. Legkeresettebbnek bizonyultak a középszintű programozók (majdnem 60 százalék), míg a kezdő és a haladó programfejlesztők iránti igény valamennyivel kevesebb volt (20 százalék körüli).
Az informatikai szakterületeken kívül tavaly a legtöbb munkalehetőségre a fodrászok, szakácsok, hentesek, raktárosok és a sofőrök lelhettek.