Sürgősen pénzre van szükségük a mezőgazdasági termelőknek, mégpedig azonnal, nem áprilisban vagy májusban, mert máris kezdődnek a tavaszi munkálatok. Annál is inkább szükség van az állami segítségre, mivel most 20-25 százalékkal magasabbak a költségek, drága a vetőmag, a műtrágya, az üzemanyag, de a tartalék alkatrészek és az új gépek is megdrágultak. Az idén magasak a kamatok is a bankkölcsönökre, noha én egyébként sem javasolom a gazdáknak soha a hitelfelvételt, és most is azt ajánlom, várják ki a jobb időket – nyilatkozta a Tanjugnak Milan Prostran agrárközgazdász.
– A tavaszi munkálatok elvégzése a legnagyobb beruházás egy ilyen agrárországban, mint Szerbia, hiszen másfél hónap alatt hatalmas összeget kell fordítani a mintegy kétmillió hektár termőföld bevetésére, valamint az egymillió hektár őszi haszonnövény fejtrágyázására, miközben védeni kell a gyümölcsösöket és a konyhakerti növényeket is. Ez komoly munka ebben a helyzetben, amikor az élelem és az energia kérdése lett a legfontosabb. Szerencsére az élelem biztosítása nálunk nem okoz gondot, csak az a kérdés, mennyibe kerül az előállítása. Sajnos mind a műtrágyát, mind az üzemanyagot és a gépeket külföldről kell behoznunk – állapította meg a szakember. Igaz ugyan, jegyezte meg, hogy az idei agrárköltségvetés névlegesen növekedett, ám valójában még mindig aránylag kicsi, mert az állam nyilvánvalóan nem tud többet fordítani a mezőgazdaságra. „Gyakran hangoztatom, hogy az agrárbüdzsének arányosnak kell lennie a mezőgazdaság GDP-részesedésével. A tízéves átlag szerint az agrárium 9-10 százalékban vesz részt a bruttó hazai termék előállításában, viszont a költségvetésből csak 4-5 százalékot kap. A hazai földműveseknek és állattenyésztőknek nehéz lépést tartaniuk az EU-s gazdákkal, akik 7-szer vagy akár 10-szer nagyobb támogatásokat kapnak. Ezért mondom, hogy akkor legalább a támogatások kifizetésével siessen az állam, mert minden termelőnek most van szüksége a pénzre”.
Az e-Agrar rendszer bevezetéséről az a véleménye, hogy a határidő túl szűk, figyelembe kell venni, hogy ez egy „elöregedett nemzet, mezőgazdasági termelőink idősek, nem ismerik az információs technológiát, és félő, hogy egy hónapon belül nem fognak tudni mindannyian bejelentkezni – különösen a kevésbé fejlett vidékeken, ahol még mindig nincs internet – még akkor sem, ha a szakszolgálatok segítenek nekik”. Prostran végül hangsúlyozta, mennyire fontos az agrárgazdaságok összeírása. „A második világháború óta ez a harmadik összeírás, és 2012 óta számos kritikus pontot fedeztünk fel a mezőgazdaságban, a szántók használatától kezdve az állattenyésztés állapotán át egészen az öntözőrendszerekig” – mondta Prostran, aki szerint az agrárgazdaságok számbavétele után tisztább, de szinte biztosan kevésbé kedvező kép alakul ki a szerbiai mezőgazdaság állapotáról.
