A nem formális tanulás a fejlődés szolgálatában

A Kopaoniki Üzleti Fórum egyik panelbeszélgetésén azt a kérdést boncolgatták, hogyan járulhatnak hozzá a vállalatok az oktatás színvonalának fejlesztéséhez, illetve hogy a korszerű munkapiac szükségleteinek minél sikeresebb kielégítése végett az intézményes oktatáson kívül mennyire fontosak a nemformális tanulási módok.

Az Oktatás: utak a kompetenciák felé elnevezésű panelvitában követendő példaként emlegették a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS), amely A tudás energiája program keretében sikeresen együttműködik számos hazai és nemzetközi oktatási intézménnyel, valamint tehetséges egyetemi hallgatókat ösztöndíjaz. Vagyim Szmirnov, a NIS vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a cég 11 egyetemmel létesített partnerségi kapcsolatot Szerbiában, a régióban és az Orosz Föderációban, 30 fakultással és számos tudományos társasággal működik együtt. Jelentős számú ösztöndíjasuk közül több mint 60-an helyezkedtek el a NIS-ben tanulmányaik befejeztével. A vállalat 2009 óta a szükségletei szerint veszi fel a kapcsolatot az oktatási intézményekkel, és saját kiképzésű szakembereinek köszönhetően világszerte más vállalatoknak is szolgáltatásokat tud nyújtani. A NIS Tudományos-Technológiai Központ több mint 300 foglalkoztatottja között egykori ösztöndíjasok is vannak, közülük sokan külföldön tanultak, majd visszatértek Szerbiába. Szmirnov arról is tájékoztatta a panelvita résztvevőit és a hallgatóságot, hogy cége középiskolákkal is együttműködik, és országszerte több mint 60 tantermet és laboratóriumot szerelt fel, az oktatási feltételek javítása céljából. „Törekvéseinket felismerte a szerb kormány, ezért kétszer is Szent Száva-díjban részesültünk” – mondta.

Nebojša Bjelotomić, a Digitális Szerbia Kezdeményezés igazgatója is a nem formális oktatás támogatásának fontosságát hangsúlyozta. Szavai szerint a diákokat arra is meg kell tanítani, hogy gyorsan tudjanak alkalmazkodni a munkapiac dinamikus változásaihoz. Miloš Đuričanin, az oktatás színvonalának javítására összpontosító Nordeus Alapítvány munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanárokat is segíteni kell a korszerű követelményekhez való alkalmazkodásban, valamint hogy a diákvállalkozások, melyeket pedagógusok és üzleti mentorok is támogatnak, a nem formális tanulás legjobb példái közé tartoznak.

Az üzleti fórumon Jelena Begović tudományügyi, technológiai fejlesztési és innovációs miniszter a biotechnológiai forradalom hazai vetületeivel foglalkozó panelbeszélgetés során arra is rávilágított, hogy a kormány nemcsak a nem formális tudásszerzés fontosságát ismerte fel, hanem a tudomány fejlesztését is felkarolta. Mint mondta, a hazai magáncégek nincsenek is tudatában annak, milyen kutatási támogatásokat kínál az állam. Az év végén Belgrádban megkezdik a BIO4 campus építését, melybe legkevesebb 5 egyetemi kart és 9 tudományos intézetet költöztetnek be. A tudományos központban helyet kap a szerbiai társadalom és gazdaság fejlesztésének minden fontos eleme, köztük az üzleti értelemben nagy növekedési potenciállal rendelkező, induló vállalkozások, azaz startupok, melyeket megkülönböztetett figyelemmel kell támogatni. Jakup Beris, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) szerbiai állandó képviselője közölte, hogy az UNDP kész segíteni a fenntartható fejlődést szolgáló, nagy kihívást jelentő biotechnológiai startupokat.