Erőteljesen folytatni kell a reformokat – vonta le a 30. Kopaoniki Üzleti Fórum panelbeszélgetéseiből a következtetést záróbeszédében Aleksandar Vlahović, a Közgazdászok Szövetségének elnöke. A régió legjelentősebb gazdasági eseményén az idén több mint 1600 szakember vitatta meg azokat a kilátásokat és lehetőségeket, amelyek a válságot követően meghatározhatják Szerbia gazdaságának alakulását.
– Az előrejelzések azt mutatják, hogy az idén csökken a világgazdaság növekedése, elsősorban az Unió területén. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szakemberei szerint azonban Európa gazdasága a vártnál sokkal ellenállóbban viseli a kockázatokat, és ez Szerbia számára is biztató. Országunkban ugyanis megfeleződhet az infláció az év végéig, amennyiben a drágulás továbbra is mérséklődik Európában. Szerbia jó makrogazdasági tényezőkkel kezdte meg az idei évet, és az első két hónapban meg is tartotta ezt a sikert – fogalmazott a közgazdászok képviselője. Hozzátette: mindenképp folytatni kell a megkezdett reformokat. Elsősorban a nagy közvállalatokat kell átalakítani, de munkálkodni kell az üzleti légkör továbbfejlesztésén, az intézményrendszerek kiépítésén, ösztönözve ezzel a hazai befektetések megvalósítását.
KORSZERŰ KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEKET AZ ISKOLÁKBA!
A háromnapos rendezvény egyik kiemelkedő panelbeszélgetésén a jelenlevők az oktatás szerepét taglalták a gazdaságban. A felszólalók kiemelték, hogy a vállalkozók jelentősen hozzájárulhatnak az oktatási rendszer korszerűsítéséhez. Jó példaként a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) kezdeményezését említették: a Tudás energiája elnevezésű projektum keretében a cégóriás több hazai és nemzetközi oktatási intézménnyel is együttműködik, és ösztöndíjazza a tehetséges hallgatókat. Emellett sok fiatalt alkalmaz a cég kutatóközpontjában is, de a vállalat több mint 60 laboratóriumot is felszerelt a szerbiai középiskolákban – hangzott el a panelbeszélgetésen.
A fórumon felhívták a figyelmet arra is, hogy a formális oktatás mellett a diákoknak és az egyetemistáknak nagy szükségük lenne a nem formális képzésekre is ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a korszerű munkapiaci követelményeknek. Nebojša Bjelotomić, a Digitális Szerbia kezdeményezés képviselője kiemelte, hogy a hazai cégeknek támogatásra van szükségük ahhoz, hogy mindkét oktatási formát sikeresen alkalmazhassák. A tanulókat a munkapiac gyors változásaira is fel kell készíteni, hogy a formális oktatás után fejleszthessék azokat a képességeiket, amelyekkel megfelelhetnek a keresletnek – mondta Bjelotomić.
A szakemberek kitértek a tanárok továbbképzési lehetőségeire is, de megvitatták azt is, hogy milyen korszerű infrastrukturális befektetésekre lenne szükség az iskolákban ahhoz, hogy a gazdaság által diktált munkapiaci követelményekre felkészüljenek a diákok.
EMBERI ERŐFORRÁSRA ALAPOZOTT GAZDASÁGOT!
Az oktatás korszerűsítésének szükségességét azon a panelbeszélgetésen is kiemelték a szakemberek, amelyen az emberi erőforrások kihasználási lehetőségét vitatták meg a gazdaságban. Dejana Kostadinova, az UNICEF szerbiai kirendeltségének igazgatója hangsúlyozta: a duális oktatás jó, de nem elegendő. Szerbia kiváló eredményeket ért el a veszélyeztetett csoportok iskoláztatása terén, de az elszegényedés továbbra is gondot jelent: az államnak egyre több gyereket kell támogatnia, hogy befejezze az általános iskolát. Olyan állami intézkedésekre van tehát szükség, amelyek megakadályozzák az elszegényedést – mutatott rá a helyzetre az Egyesült Nemzetek Szervezete gyermekalapjának szerbiai képviselője.
A szakemberek szerint égető szükség van a hazai oktatási rendszer korszerűsítésére. Kiemelték azt is, hogy a szerb gazdaság fejlődését az emberi erőforrásokra kell alapozni: a munkaerőre kell összpontosítani ahhoz, hogy megvalósuljon a gazdasági növekedés. Leszögezték: Szerbia nem az egyetlen olyan ország a régióban, amely a munkaerő kivándorlásával küzd. Ez azonban nem okvetlenül negatívum, a gazdaság fejlődése szempontjából ugyanis az a fontos, hogy a külföldre vándorolt munkások visszatérjenek és Szerbiában kamatoztassák a külföldön szerzett tapasztalataikat. Az eddigi felmérések ugyanis azt mutatják, hogy azon országok gazdasága fejlődött a leggyorsabban, amelyek vissza tudták vonzani a kivándorlókat – szögezték le az emberi erőforrások kihasználásáról szóló panelbeszélgetésen a szakemberek.
Az idei, jubiláló üzleti fórumon három nap alatt több mint 200 szakember szólalt fel 34 panelbeszélgetésen és három összefoglaló ülésen. A következő találkozót a tervek szerint 2024. március 3-ától 6-áig rendezik meg.
