Bő egy éve tombol az ukrajnai háború, amely súlyos emberáldozatokat követelt mindkét oldalon. A fegyveres konfliktus és az azt megelőző orosz intézkedések (így a zsaroló célú földgázdrágítás) nagy felfordulást okoztak a világgazdaságban, az energiapiacon és egyéb területeken. Az inváziót indító Oroszország gazdasága is megsínylette tavaly, s elképzelhető, hogy – Moszkva várakozásaival ellentétben – az idén is rengeteg nehézséggel kell megküzdenie.
Ukrajnának viszont egész biztosan továbbra is rengeteg gondja lesz. A háborúban eddig elszenvedett gazdasági veszteségeit és az anyagi kár mértékét csaknem ezermilliárd dollárra becsülik. A kulturális értékeket és a természetet ért pusztítások tovább növelik a kárösszeget.
Megbecsülni sem lehet azonban, hogy az elhúzódó háború (amitől egyre többen tartanak) mekkora károkat okozhat az országnak és az ukrajnai gazdaságnak. Annyi azért valószínűsíthető, hogy az idén legalább 45 milliárd dollárra lesz szükség a gazdaság működésének fenntartására.
Ukrajna gazdasága már az orosz agresszió kezdete után pusztító spirálba került. Gyárak semmisültek meg, termelési láncok szakadtak szét, vállalatok százai állították le a munkát, alkalmazottak milliói menekültek el, sokan a harctérre kerültek, megemelkedtek a termelési költségek, bankok zártak be, vagy szüneteltették a munkát, szétforgácsolódott a pénzforgalom…
Ennek következtében már 2022 első negyedében 15 százalékot, a másodikban pedig 37 százalékot zuhant a bruttó hazai össztermék (GDP) az előző év azonos időszakához képest. A harcok felerősödésével és kiterjedésével, valamint a polgári és gazdasági infrastruktúrára mért folyamatos csapások hatására tovább növekedtek a veszteségek: a negyedik negyedévben a gazdaság 41 százalékkal esett vissza. Az elmúlt egy évről készített elemzésében Michael Roberts brit közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán GDP tavaly átlag 32 százalékkal csökkent. A gazdaság szétzilálása egyebek mellett áruhiányt idézett elő, magával hozta az infláció elhatalmasodását és a létfenntartási költségek növekedését is. Jelentősen visszaesett az export (az egy évvel korábbinak majdnem a felére) és az alapvető fontosságú közfogyasztási cikkek importja, amely a negyedével csökkent 2021-hez képest.
A kereskedelmi deficit majdnem megháromszorozódott, hiszen a 2021-ben regisztrált 4,4 milliárd dollár deficit 2022-ben már 11,2 milliárdra duzzadt.
A rendkívüli állapotokat Roberts a mezőgazdaságot ért pusztításokkal érzékeltette. Emlékeztetett arra, hogy a háború előtt Ukrajna a világ egyik legjelentősebb gabonatermelője és -exportőre volt. A termés 89 százalékát a Fekete-tenger partjáról juttatta el a vevőkhöz.
Odessza, Csornomorszk, Pivdennij és Mikolajiv kikötőiből 2021-ben havonta olykor hatmillió tonna gabonát indítottak útnak, s arra készültek, hogy 2022-ben tovább növelik ezt a mennyiséget. Ám a számítást keresztülhúzta a háború (benne az orosz tengeri blokáddal), s emiatt hónapokig még a kiszállítás is szünetelt. Csak augusztusban indult újra (az ENSZ és Törökország közreműködésével aláírt orosz–ukrán megállapodásnak köszönhetően), ám akkor is csak részlegesen. Szeptemberben és októberben 7-7 millió tonna, novemberben pedig 6 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak a kikötőkből, ám decemberben már négymilliónál is kevesebbet.
A mezőgazdaság, amely korábban kulcsfontosságú ágazatnak számított, nagy károkat szenvedett a háborúban. Kijevben épp a napokban ismertettek egy elemzést, amelyből kiderül, hogy az ágazatot ért közvetlen és közvetett kár megközelíti a 38 milliárd dollárt. A helyi közgazdasági egyetem szerint a közvetlen veszteség (ami az elpusztult termést, a sérült silókat és a tönkrement felszerelést is magába foglalja) januárig elérte a 7,8 milliárd dollárt. A fennmaradó 30 milliárd dollár a közvetett veszteség: ez az export- és terméskiesés, a magasabb termelési költségek, a használhatatlanná vált termőterületek és az egyéb okok következménye.
A kormány attól tart, hogy az idei gabonatermés tovább csökken, várhatóan 49,5 millió tonnára, ám több elemző ezt derűlátó becslésnek véli és a 35-40 millió tonnát tartja reálisnak. Ha tényleg csak ennyi gabonát sikerül betakarítani, a mennyiség jócskán alulmúlja a tavalyi 54 millió tonnát, a 2021-es, rekordnak számító 86 millió tonnáról nem is beszélve.
A kereskedelem összeomlása is megannyi kellemetlenség forrásává vált. Ezek egyike a dollárhiány. A nagy felfordulásban a jegybank a nyáron leértékelte a nemzeti valutát, de ezzel nem érte el a remélt hatást, vagyis az infláció csökkenését. Ráadásul a tartalékai is jócskán összezsugorodtak, legalább hatmilliárd dollárral.
Ha a Nyugat és az EU nem biztosított volna pénzügyi (és katonai) támogatást, összeomlott volna az ukrán gazdaság és az állam is. Kijev 2022 végéig 33 milliárd dollárt kapott a Nyugat által beígért 68 milliárdból. Az idén további segítségre számíthat. Az EU és az Egyesült Államok együtt havi hárommilliárd dollárt folyósít az állam működtetésére.
A tekintélyes summa azonban nem elégséges a szükséges feladatok ellátásának fedezésére, ezért az ukrán kormány a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) is segítséget kért. A pontos összeget hivatalosan még nem közölték, de Kijev várhatóan 15,5 milliárd dollár támogatásra számíthat. A döntés várhatóan még márciusban megszületik, a kétoldalú tárgyalások végén. A pénzügyi csomagnak alighanem magas ára lesz: az IMF cserébe várhatóan szerkezeti reformokat kér majd. Nyilván a háború befejezése után.
Hogy a fegyveres konfliktus mikor ér véget és mikor lesz béke, ezt jelenleg senki sem tudja. Az viszont szinte biztos, hogy az újjáépítés, a háborús károk enyhítése és a kártérítések együttes összege meghaladja majd az egybillió, azaz ezermilliárd dollárt. És az is borítékolható, hogy a háború után Ukrajna gazdasága nem zökken vissza egyhamar a régi kerékvágásba. Arra legalább 10-15 évre lesz szükség.
