Kötelező érvényű keretmegállapodást kötött a Renault-csoport és a Nissan Motors autóipari óriás abban a meggyőződésben, hogy március végéig véglegesítik is az egyezséget. Arra számítanak, hogy ezzel a döntéssel megújítható, megerősíthető és serkenthető az 1999 óta tartó együttműködésük, egyúttal erőteljesebb növekedési lehetőséget biztosít a cégcsoport számára, amelyhez rajtuk kívül még a Mitsubishi Motors is hozzá tartozik.
Az új megállapodást már régóta szorgalmazta a Nissan, mert elégedetlen volt a Renault-csoporttal fenntartott eddigi üzleti viszonnyal, amelynek szabályait még 1999-ben határozták meg. Egy nagyon kínos helyzetben, hiszen a Nissant csőd fenyegette. Az összeomlástól pedig a Renault mentette meg, és nyilván előnyben részesítette saját szempontjait. Így szerezte meg (két lépcsőben) a megmentett japán óriásvállalat 43,4 százalékos részvénycsomagját, ötmilliárd euró kifizetésével.
Bár a japánok kényszeredetten tudomásul vették a változást, idővel ez egyre jobban idegesítette őket, s emiatt gyakran vitáik támadtak francia üzleti partnerükkel. Az új megállapodással azonban (kereszttulajdonlás révén) egyenrangú társakká váltak, s immár arra számítanak, hogy ezzel a nézeteltéréseiknek is véget tudnak vetni.
Az újítás eredményeként a Renault 43,4 százalékos részvénypakettjét 15 százalékra csökkentik, miközben a Nissan ugyancsak 15 százalékos részesedést kap a francia cégben, és ami szintén fontos a japánok számára: arányos szavazati joghoz jut a vállalatcsoportban. Ennek örömére máris ambiciózus közös programot jelentettek be, amelybe bevonják a csoport harmadik tagját, a Mitsubishit is. Arra készülnek, hogy Latin-Amerikában, Indiában és Európában fejlesszék a járműgyártást, új (elektromos) modellekkel jelenjenek meg, kibővítsék piacaikat és új technológiákat dolgozzanak ki. Ezenkívül erősítenék az együttműködést a forgalmazás, a töltési infrastruktúra, az akkumulátorgyártás és az értékesítés utáni szolgáltatások terén.
Amikor 1999-ben a francia autógyár mentőövet dobott a csőd szélére sodródott Nissannak, a japán vállalat irányítását Carlos Ghosn vette kézbe. A Renault akkori vezérigazgatójának nevét gyorsan megtanulták Japánban. Munkásságát a szakma is jól ismerte, nemzetközi híre és szinte megkérdőjelezhetetlen tekintélye volt az autóiparban. Az ágazat egyik legfontosabb csúcsvezetőjének számított.
Hírnevet nemcsak azzal szerzett magának Japánban, hogy megmentett az összeomlástól egy ismert helyi céget, hanem azzal is, hogy a világ meghatározó gépkocsigyártó szövetségévé kovácsolta a Renault-csoportot, a Nissant és a Mitsubishit. A három cég összefogásával immár a Nissan–Renault–Mitsubishi autóipari szövetség vezérigazgatójává lépett elő.
Ellenlábasai szerint kíméletlen módszerekkel tette üzemképesé a Nissant. Például több mint húszezer alkalmazott elbocsátásával és öt gyáregység bezárásával. Az átalakításoknak köszönhetően a Renault, a Nissan és az időközben felkarolt Mitsubishi együttesen már 2017-ben több személyautót értékesített a nemzetközi piacon, mint az addigi éllovas Toyota, vagy a vele időnként az első helyet cserélgető Volkswagen. Sikereinek köszönhetően a csoport a Toyota legkomolyabb piaci vetélytársává nőtte ki magát.
A házon belüli feszültségek azonban 2018-ban hirtelen felerősödtek. Az ok prózai: a japán hatóságok – adóeltitkolás és pénzügyi visszaélések gyanújával – letartóztatták Ghosnt, majd Tokióban házi őrizetbe helyezték. Innen egy évvel később dicstelen körülmények között külföldre szökött. A japán fővárosban berendezett lakásából állítólag – a karácsonyi partiján résztvevő – zenésznek álcázott segítők csempészték ki egy hangszertokban. Előbb titokban Oszakába vitték, ahol megkerülve a vámvizsgálatot egy magángép fedélzetére csempészték, és azon előbb Törökországba menekült, onnan meg Libanonba távozott.
Szerinte azért hurcolták meg a japán hatóságok, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy franciák tették rá a kezüket a Nissanra, amely csaknem kétszer nagyobb a Renault-nál. Ezenkívül azt is elfogadhatatlannak tartották, hogy annak ellenére sem kapott szavazati jogot a Renault döntéshozó testületében, hogy (az 1999-es egyezség alkalmával) 15 százalék részesedést biztosítottak számára a francia cégben.
Nyitókép: A Nissan energiatakarékos modelljei (Fotó: Beta/AP)