Két éve lépett hatályba az új munkatörvény, az ígéretek ellenére azonban a dolgozók számára semmi pozitívat nem hozott még, sőt a munkásjogok csak csorbultak, a munkanélküliek száma pedig továbbra sem csökkent számottevően – nyilatkozták a minap a szakszervezeti képviselők a jogszabályról és az azzal kapcsolatban bejelentett módosításokról.
A nem oly rég bejelentett törvénymódosítást is kétségekkel fogadták az érdekképviseletek vezetői, szerintük az új előírások még tovább fogják csökkenteni a munkások jogait.
Branislav Čanak, Függetlenség Ágazati Szakszervezet elnöke kifejtette, a jogszabály kifejezetten negatív hatást gyakorol a munkaerőpiacra, hiszen nemhogy a dolgozók száma nem emelkedett, hanem még többen maradtak állás nélkül.
– Egyelőre nem tudni hogy milyen változtatásokat dolgoznak majd ki az illetékesek, de arra számítok, hogy a dolgozók több jogot kapnak, hiszen ez az egyike, amely változtatásra szorul – magyarázta.
Goran Milić, a Vajdasági Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke is hasonlóan negatív hangnemben beszélt a munkatörvényről.
– A lényeg az, hogy minden olyan pozitív változás kimaradt, amelyről előzőleg a törvényhozók beszéltek. Egyedül az említhető meg, hogy a munkaellenőrök gyakrabban látogatnak a vállalatokba, a munkaadóknak pedig nehezebb elkerülni a feketemunkát. Mindezek ellenére továbbra is – hangsúlyozta a szakszervezeti elnök, aki szerint a foglalkoztatóknak jóval szélesebbek a hatásköreik, mint a munkásoknak.
Ranka Savić, a Szabad és Független Szakszervezetek Egyesülésének elnökének értékelése szerint egyetlen pozitívumot sem hozott a törvény.
– Az ország történelmében sohasem volt ilyen kevés joga a szerbiai dolgozónak. A szakszervezeteknél is ez a helyzet, akik a leszűkített jogkörök miatt szinte képtelenek bármiféle gazdasági, szociális vagy munkaügyi folyamatot hatásosan elindítani. A jogszabály révén nagyon könnyen felmondhatnak az alkalmazottaknak, az állami statisztikák pedig arról beszélnek, hogy csökkent a munkanélküliség. Nem tudom, hogy hogyan jutottak az illetékesek ezekre a következtetésekre, szerintem nem tükrözik a valóságot – húzta alá a szakszervezeti vezető.
Savić nyilatkozatában kifejtette, az egyik legnagyobb baj az, hogy a munkások nevetségesen alacsony bérekért dolgoznak, a legtöbbjük a minimálbértől is kevesebbet kap, de annak is örül, hogy egyáltalán munkája van.
– Az újabb törvénymódosításokat 2018-ra jelentette be a kormány, azonban egyelőre még nem tudni semmit, hogy mi fog megváltozni. Arra azonban szinte mérget lehet venni, hogy a dolgozók jogi helyzete is csak negatív irányban változhat. A törvényhozók most is jobbára a munkaadók és a befektetők kedvére fognak tenni. Mindezek ellenére, abban reménykedem hogy a módosításokkal megoldódik az ügynökségeken keresztül foglalkoztatottak helyzete, vagyis hogy az ő munkastátusukat is végre törvényes keretbe foglalja az állam – fejezte be a szakszervezeti vezető.
Franciaországban éppen a munkatörvény megváltoztatása miatt tüntet az aktív munkaerő. A szakértők szerint Szerbiában egy hasonló akció teljesen máshogy festene. Egyrészt ott egy bizonyos szinten még az állam is támogatja a sztrájkolókat, akiknek jogukban áll nyilvánosan kimutatni elégedetlenségüket. Másrészt ott sokkal kisebb a szakszervezetekbe betagosodott alkalmazottak száma, ennek ellenére mégis rengetegen jelennek meg a tüntetéseken, mert minden dolgozó tisztában van vele, hogy bármiféle változtatás kihat nemcsak az saját jövőjükre, hanem a következő nemzedékere is. Goran Milić szerint Szerbiában a dolgozók a felmondástól félnek a legjobban, hiszen már eleve szegénység küszöbén tengődnek, ezért nem is merik felemelni a hangjukat a munkaadók ellen.
