A megkérdezett cégek kilencven százaléka továbbra is befektetne Szerbiában – legalábbis erről tesznek bizonyságot a német–szerb gazdasági kamara legújabban közzétett felméréseinek eredményei. A tegnapi belgrádi ismertetőn egyebek között Szerbia 2016. évi gazdasági perspektíváit kutatták.
– A német cégek készek befektetni, munkahelyeket nyitni Szerbiában, a korrupció, a bürokráciai folyamatok, a követhetőség hiánya és a bizonytalan jogi keretek azonban ezt megnehezítik. Ennek ellenére szeretnénk segítséget nyújtani ezen problémák megoldásában a kormánynak és az állami adminisztrációnak – húzta alá Ronald Seeliger, a kamara elnöke.
Mint Seeliger kifejtette, a kamara azon fáradozik, hogy Szerbiát impozánsabbá tegye a tőkések számára, erre azonban a legjobb módszer tapasztalatikról megkérdezni azon cégeket, amelyek már egy ideje ezen a piacon üzletelnek.
A legtöbben azonnal kijelentették: annak ellenére, hogy problémák is felütik a fejüket az ügyvitelben, újból Szerbiát választanák az invesztícióra.
Seeliger azt is elmondta, a német vállalatok örömmel fogadták a hírt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megnövelte Szerbia Bruttó Hazai Termékének (GDP) növekedési prognózisát (2,5 százalékra).
– A cégek igyekeznek majd ehhez tartani magukat, amikor a következő befektetési projektumaikat fogalmazzák meg. Szerbiának is azokat a vállalatokat kell magához csalogatnia, amelyek pozitívan állnak hozzá a termeléshez és a gazdasági folyamatok alakulásához, mert ezek az ökonómia mozgatórúgói – magyarázta.
Axel Dittmann, Németország szerbiai nagykövete is az IMF által előrejelzett pozitív növekedést említette biztató fejleményként.
– Ezt a német cégek is jó jelnek tartják. Jelenleg 10-ről 23 százalékra növekedett azon vállalatok aránya, amelyek úgy gondolják, javulni fog a szerb gazdaság, 29 százalék helyett őedig csupán nyolc százalékuk gondolja úgy, hogy romlani fognak a mutatók. Ez azt jelenti, hogy egyre többen bíznak a szerbiai gazdaságban, amely új invesztíciókban ölthet testet – magyarázta Dittmann, majd megjegyezte:
– Persze sokat kell még dolgozni az országnak azon, hogy még kedvezőbbé tegye a feltételeket, elsősorban a jogállamiság, az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes harc terén.
Martin Knapp, a kamara igazgatóbizottságának végrehajtója megjegyezte, szervezetük kimagaslóan fontos a két ország kétoldalú kapcsolatainak fejlesztésében és ápolásában.
Elmondta, Németország és Szerbia tavalyi árucsere-forgalmának teljes összege 3,4 milliárd euró volt.
Ez 2014-hez képest 12 százalékos növekedést jelent, Szerbia kivitele 13 százalékkal nőtt 2015-höz képest, a német behozatal pedig 11 százalékkal emelkedett.
Knapp a tavalyi müncheni gazdasági találkozóról és annak fontosságáról is beszélt. Az eseményen több szerbiai céget is bemutattak Németországban, ez pedig oda vezetett, hogy nőtt a szerbiai behozatal.
– Ebben az évben Dortmundban volt a gazdasági rendezvény, remélem, hogy ezzel tovább mélyült a két ország kereskedelmi kapcsolata. Szerbiából 340 vállalat vett részt, amelyek 49 németországi vállalattal egyeztettek. Ez minden esetben kétszer akkora számadat, mint tavaly – nyilatkozta Knapp.
A szóban forgó kamara egyébként 350 német tőkéjű, a szerb piacon üzletelő céget fog egy kalap alá, amelyek összesen 30 ezer embert foglalkoztatnak.
A német–szerb árucsere-forgalom egyébként évről évre javulást mutat, jelen pillanatban Németország Szerbia első számú kereskedelmi partnere.
