Alig kezdődött meg március első hetében a kínai parlament éves plenáris ülése, máris fontos bejelentés hangzott el. A mintegy háromezer képviselő, akiket évente egyszer hívnak össze, megszavazta a hadseregnek szánt összeg növelését. Ennek értelmében az állami költségvetés 7,3 százalékát biztosítják a katonáknak. A pénzből bőven jut fegyvergyártásra is. A juttatás mindössze 0,1 százalékkal magasabb az előző évihez képest, ám ez már a nyolcadik egymást követő év Kínában, amikor megnövelik a fegyveres erőknek, így a hadiiparnak szánt pénz mennyiségét.
Ezúttal 1550 milliárd jüant (224,8 milliárd dollár) szavaztak meg, ami sokkal több, mint amennyit más országok erre a célra fordítanak, de a világelső Egyesült Államoktól azért még jócskán elmarad. Az USA ugyanis az idén csaknem 848,9 milliárd dollárt, vagyis a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,9 százalékát különíti el hadereje finanszírozására. Összehasonlításképpen: ez a tekintélyes summa az országok védelemre és fegyverkezésre szánt összkiadásainak csaknem 45 százaléka.
A kínai védelmi kiadás a második legmagasabb az amerikai után. Ám szakértők már régóta gyanítják, hogy Peking a valóságnál jóval kisebb összeget ismertet, mint amennyit valójában a hadseregnek, a hadiiparnak és a fegyvergyárainak juttat.
A nagyobb országok és fontosabb hatalmak is egyre többet utalnak az államkasszából a katonáknak és a hadiiparnak. Vlagyimir Putyin orosz elnök az idén megismételte az előző években megfogalmazott ígéreteit, amelyek szerint napról napra erősítik a hadsereget. Kijelentette: a legújabb technológiát használják fel a fegyverek fejlesztésére, és tömegesen kezdik majd gyártani az új modelleket. Oroszország alighanem az eddiginél is nagyobb sebességre kapcsol ezen a területen.
Pedig Európában évtizedekig sokan hitték azt, hogy nem lesz többé szükség nagy, erős és jól felszerelt hadseregekre. Az ukrajnai háború és fejleményei azonban mindent megváltoztattak. A hadiipar egy-egy ágazata máris több országban teljes gőzzel üzemel. Elsősorban a lőszergyárak. Ukrajna ugyanis szinte korlátlan mennyiségben használja el a szövetséges országoktól kapott muníciót. Fegyverekből is kap bőséggel, de azok inkább a raktárkészletek felszámolásából származnak. Csakhogy a raktárak kezdenek kiürülni, úgyhogy fegyvereket is kell majd gyártani. Ukrajna számára, és persze saját szükségletre, ehhez azonban meg kell növelni a termelési kapacitásokat. A lőszerek esetében ráadásul elképesztő mértékben.
Mindez azt vetíti előre, hogy hosszú nyugalom után a védelmi ipar látványos bővítése következik, hatalmas összegű beruházásokkal. Több tízmilliárd dollár bevonásával. És már az is biztosra vehető, hogy az európai országok, és a többiek egy része is, radikálisan növelni fogja a katonai kiadásait.
Az európai haderőfejlesztés már tavaly felgyorsult. Az EU-tagállamok 2022-ben bő 230 milliárd eurót fordítottak védelmi képességeik modernizálására.
A NATO védőszárnya alatt meghúzódó Unió további változtatásokra készül. Az Európai Bizottság már előterjesztett két javaslatcsomagot, amelyek célja az EU védelmi önállóságának fejlesztése. A tervek a hadiipar megerősítését is magukba foglalják.
Sok uniós tagállam is mélyen a zsebébe nyúl majd, hogy többet adjon katonáinak (a sereg modernizálására) és ébredező hadiiparának. Néhol már teljes gőzzel működnek a gyártósorok. Így Csehországban és Lengyelországban, amelyek már tavaly 30 éves rekordot értek el a fegyverexport területén. Varsó azt is bejelentette, hogy fegyverkezési programot indít és hadseregfejlesztésbe kezd.
Az ukrajnai háború tavaly február 24-ei kezdete óta a cseh és a lengyel fegyver- és lőszergyárak folyamatosan termelnek. Az ágazatban új munkahelyek létesülnek és új bevételi rekordok születnek. A hadiipar felélénkülése – az ukrajnai konfliktus békés megoldását kezdettől fogva sürgető – Magyarországon is tetten érhető, hiszen kézifegyverek és páncélozott harcjárművek gyártására készülnek.
A sorból az EU főhatalmának számító Németország sem lóg ki. Olaf Scholz kancellár 2022 februárjában korszakváltást hirdetett meg a pénzügyi és egyéb gondokkal küszködő német hadsereg (Bundeswehr) számára. Százmilliárd eurós többlettámogatást is kilátásba helyezett fejlesztésekre. Az más kérdés, hogy a belengetett óriási összegből eddig mindössze 600 millió eurót költöttek el.
Március elején Scholz a parlamentben mindenesetre azt ígérte, hogy a Bundeswehr fejlesztésére hatékony beszerzési rendszert építenek ki, a fegyverek, a lőszer és az egyéb hadfelszerelések gyártásának ösztönzésére pedig hosszú távú szerződéseket kötnek az érdekelt cégekkel, emellett jelentős előlegekkel támogatják a kapacitások bővítését.
De nemcsak EU-országok öntik a pénzt a hadiiparba, hanem távoli és jóval szegényebb, sőt koldusszegény államok is. Legismertebb közülük Észak-Korea, ahol éhínség tizedeli a lakosságot, és számtalan probléma nyomasztja az élőket. Ennek ellenére a hadseregre, főleg a fegyverekre mindig jut pénz. Hogy csak az atombomba gyártását vagy a nukleáris töltetek hordozására alkalmas ballisztikus rakéták fejlesztését említsük.
A németekhez hasonló békealkotmánnyal rendelkező Japán is váltott az utóbbi időben. A II. világháború óta nem látott fegyverkezésbe kezdett. Tokió is jócskán megemelte a védelmi költségvetést. Elsősorban az észak-koreai haderő jelentette veszélyre és a kínai fenyegetésre hivatkozva. Az Ukrajna elleni háború kirobbanása után fokozatosan erősíti hadiiparát. Már tavaly bemutatott egy új programot, amely 315 milliárd dollárt szán katonai jellegű fejlesztésekre az elkövetkező öt évben.
