2024. október 9., szerda

A lakótömbökről menedzserek viselnek majd gondot

Büntetéssel számolhatnak azok, akik megrongálják az épületet, a falakat, ajtókat, ablakokat

Számos újdonságot tartalmaz az új lakástörvény, amely hamarosan a köztársasági parlamenti képviselők elé kerül. Köztük szerepel egyebek között az is, hogy a lakóépületek külső és belső állapotáról a jövőben maguknak a lakóknak kell gondot viselniük – jelentette ki Jovanka Atanacković, az építési segédminiszter. Véleménye szerint ennek köszönhetően az épületek biztonságosabbak és gondozottabbak lesznek.

– Minden polgár érdeke, hogy szabadon lépkedjen az utcán és ne rettegjen attól, hogy a fejére esik valamelyik épület homlokzatának vakolata. Az épületek nem veszélyeztethetik mások testi épségét és tulajdonát sem – emelte ki Atanacković.

A törvény arra kötelezi majd a lakótömbök lakóit, hogy maguk közül megválasszák az épület igazgatóját, menedzserét, aki gondot visel majd az épületről, ám ezért fizetést nem kap. Kötelezettségét és hatáskörét a törvény pontosan részletezi. Ő értesítheti sürgős esetben az illetékes szerveket, illetve neki kell majd gondot viselnie az esővízcsatornák tisztaságáról, ő köthet szerződést a közvállalatokkal, ha külön szolgáltatásra lesz szükség. A lakótömb igazgatója képviseli majd a lakókat jogi eljárásokban. Eddig ezeket a feladatokat a házmester vagy a lakók közgyűlésének elnöke látta el, ám ezután nagyobb hatáskörökkel ruházza fel őket a törvény, azzal, hogyha a felelősséget a lakók közül senki nem vállalja magára, a lakók akár erre regisztrált ügynökségeket is megbízhatnak ezzel a feladattal.

– Ha a lakóknak nem sikerül maguk közül kiválasztani valakit erre a feladatra, és abban sem tudnak megegyezni, hogy ügynökséget béreljenek fel, az adott község egy szakavatott végrehajtót fogad fel erre a feladatra arról a listáról, amit a Szerbiai Gazdasági Kamara állít össze. Az ő bérét is a lakóknak kell majd fizetniük, természetesen csak addig, amíg nem sikerül egységes döntést hozniuk maguk között – hangsúlyozta Atanacković, utalva arra a gyakori problémára, miszerint sokszor nem tudnak közös nevezőre jutni ilyen ügyekben a lakótömbök lakói. Hozzátette azt is, hogy amennyiben a lakók közül valaki nem kíván eleget tenni fizetési kötelezettségének, a megbízott végrehajtó magán pénzbehajtót bízhat meg az adósság behajtására.

A lakás bérbeadása esetén a lakástulajdonos köteles eleget tenni a kötelezettségeinek vagy megbeszélés szerint a lakónak, de a lakástulajdonosok ezek után nem kerülhetik el majd a bérleti díj után számolt adót, hiszen az épület igazgatója köteles lesz figyelemmel követni minden lakót, így az albérlőket is.

Az épület karbantartása is a lakók kötelezettsége lesz ezután, és ha nem tesznek ennek eleget, a minimális büntetés 5000 dinár lehet, de akár 50.000 dinárt is kiróhatnak rájuk, ha például a szemételhordást nem szervezik meg, vagy ha kerékpárokkal, kocsikkal, esetleg más tárgyakkal eltorlaszolják az épület bejáratát. Pénzbüntetést kaphatnak azok is, akik megakadályozzák, hogy a mesterek áthaladjanak a lakásukon, de azok is, akik a lakásukban hangosan hallgatják a zenét, zajt csinálnak vagy a pihenési időben újítják fel a lakásukat. Ugyancsak büntetéssel számolhatnak azok is, akik megrongálják az épületet, a falakat, ajtókat, ablakokat. Ezekben az esetekben is a legkisebb büntetés 5000 dinár.

A segédminiszter elmondása szerint 70 év után sikerül a védett lakók kérdésére is megoldást találni, így a védett lakókat állami tulajdonban levő lakásokba költöztetik át, hogy azok a lakások, amelyekben ők éltek visszakerülhessenek jogos tulajdonosukhoz. A védett lakók is lehetőséget kapnak arra, hogy megvásárolják lakhelyüket, és az új törvény értelmében ők is kötelesek lesznek a lakásfenntartásért fizetni.

A lakásfenntartás díjának nagysága a lakótömb állapotától és gondozottságától függ majd, vagyis maguk a lakók határozzák meg, hogy a környezetük mennyire legyen gondozott, tiszta, a falakat hány évente kell meszelni, és a homlokzat milyen állapotban legyen. Az önkormányzat határozza meg a karbantartás minimális díját, a polgárok szociális helyzete alapján, de ezt az összeget a lakók saját igényeik szerint meg is növelhetik.

A lakhatásról szóló törvény várhatóan még ebben az évben a parlament napirendjén szerepel.