Magyarország az erős nemzetek erős Európáját tartja a jövőben követendő célnak, és ebben számít Szerbia és a többi délnyugat-európai ország támogatására, amikor már ők is az Európai Unió tagjai lesznek – hangsúlyozta Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szerdán Belgrádban, miután találkozott szerb hivatali kollégájával, Ana Brnabićtyal.
Kövér László a megbeszélés legaktuálisabb témájának Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatát nevezte, hiszen „Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként valamilyen befolyást gyakorol erre a folyamatra". "Ahogy a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsuk. Az a meglátásunk, hogyha az Európai Unió komolyan veszi az érdemek szerinti előrehaladást a tárgyalások folyamatában, akkor nem kétséges, hogy Szerbiának sokkal előrébb kellene tartania, mint ahol most jár" – húzta alá. „Mi határozottan ellene vagyunk annak, hogy valamiféle blokkban kezeljék a csatlakozásra váró országokat. Különösen nem értünk egyet azzal, hogy Ukrajna csatlakozását összekössék Szerbia csatlakozásával, vagy bármelyik délkelet-európai ország csatlakozásával" - részletezte. Mint mondta, Magyarország azt szeretné, ha az Európai Unió nagyobb méltányosságot mutatna azon országok irányába, amelyek nagyon régóta várnak a csatlakozásra. „Mi is hosszú időn keresztül készültünk, várakoztunk az európai uniós csatlakozásunkra, de megértjük szerb barátaink türelmetlenségét, akik jóval hosszabb időt voltak kénytelenek eltölteni egy olyan folyamatban, aminek még mindig nem járnak a vége felé" – húzta alá Kövér László. Az Országgyűlés elnöke egyben Magyarország elismerését fejezte ki azon „komoly, látványos előrehaladás tekintetében, amelyet Szerbia gazdasági értelemben, és ezen keresztül az állampolgárai számára biztosított életminőséget tekintve elért". Ezzel Szerbia mozgástere a belpolitikában és a külpolitikában is nőtt. Egyben reményét fejezte ki, hogy a Magyarország és Szerbia közötti együttműködés a jövőben két európai uniós tagállam között folytatódhat, de nem mindegy, hogy az Európai Unió milyen irányba halad.
Az utóbbi tíz évben Szerbia és Magyarország a nemzeti megbékéléstől „történelmi értelemben nagyon rövid idő alatt jutott el a stratégiai partnerségig, együttműködésig", és a bejárt út „olyan kapcsolatot eredményezett, amely példaértékű egész Európában, nem csak a térségben" – magyarázta Kövér László. Az együttműködés számos területre kiterjed, folytatta, az európai integráció folyamat támogatásától a gazdaságon, a kultúrán és az oktatáson át a politikáig. Mint mondta, ez utóbbi a nemzeti közösségekre is vonatkozik, „úgy a nemzeti többség szuverenitásának, kultúrájának, hagyományainak a védelmére, mint a területünkön élő nemzeti kisebbségi közösségek, a szerbiai magyarok és a magyarországi szerbek kultúrájának, önazonosságának a védelmére". Kövér László leszögezte, hogy ez a két közösség „hidat és kapcsot képez a két ország és a két nép között". A két ország közötti kapcsolat példaként szolgálhat más országok számára is, hiszen Kövér László szerint mind Magyarországnak, mind Szerbiának vannak még olyan szomszédai, akikkel szeretne ehhez hasonló viszonyt kiépíteni.
A közös sajtótájékoztatón Ana Brnabić, a szerbiai parlament elnöke is kitért arra, hogy fontos pillanatban találkozott a magyar Országgyűlés elnökével, akkor, amikor Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztét. Hozzátette: egyeztettek arról, hogy Szerbiának milyen reformokat kell még végrehajtania ahhoz, hogy újabb csatlakozási fejezetek nyíljanak meg. A szerb házelnök egyben köszönetet mondott Magyarországnak azért, hogy mindig minden helyzetben kiáll Szerbia uniós csatlakozása mellett.
Kövér László szerdán találkozik Aleksandar Vučić köztársasági elnökkel, Miloš Vučević miniszterelnökkel, a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi parlamenti frakciójával, illetve a szerbiai képviselőház magyar-szerb baráti csoportjának tagjaival.
Nyitókép: Kövér László és Ana Brnabić (Fotó: Beta)
