Méltán lehetnek rá büszkék

A kishorgosi templomdomb környékén folyt ásatáskor régészeti lelőhelyben gazdag terület tárulkozott fel. Jelenleg az arra látogatót egy kereszt fogadja, amelynek tövében valószínűleg a közelben lévő sírhelyekből származó csontokat is találhattak. Vannak ott újonnan kiépített pihenőhelyek is, illetve az egykori templom alapja is látható kövekből kirakva. A helyszínen járt kedden délután Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért felelős tagja és Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere, valamint munkatársai. A jelenlévőknek Vass Zoltán történész mesélt az egykori településről, és egyebek között elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt arra is fény derült, hogy a település sorsa nem ért véget a tatárjárással.

– Az 1960-as években, amikor az almatermelés fellendülőben volt a vidékünkön, az akkori Bácska birtok ezt a területet is szerette volna almával beültetni, és a kornak megfelelően igyekeztek minden olyan nagyobb dombot egyenessé tenni, amelyről azt gondolták, hogy zavarná az almatermelést. Amikor megjelentek a gépek, és elkezdték a munkát, érdekes dologra bukkantak. Épületmaradványok kerültek elő, amelyeket azonnal jelentettek, és Szekeres László vezetésével hamarosan megjelentek a régészek is, akik feltárták a területet. Akkor derült fény arra a tényre, hogy egy templom maradványait rejti a föld. Már korábbi térképeken is templomdombként jelölték ezt a területet, ám arra tényleges bizonyíték nem volt, egészen az 1960-as évekig – magyarázta Vass Zoltán, majd így folytatta:

– Az adatokból azt tudták rekonstruálni az akkori régészek, hogy itt a tatárjárással véget ért az emberi élet, tehát nemcsak a templom dőlt össze, nemcsak a templomot pusztították el a tatárok, hanem meg is szűnt itt az élet. 2021–2022-ben jelentek meg ismét a régészek ezen a környéken, amikor is arra az eredményre jutottak – ami számunkra nagyon fontos –, hogy noha a templomot már nem építették újjá, de a tatárjárás után újrasarjadt az élet ezen a vidéken, és mindez kitartott egészen a törökök megjelenéséig, tehát a török korig találtak leleteket – vázolta fel Vass Zoltán. Jelenleg a helyszínen egy templom alapjának a rekonstrukciója látható, amelyet a régészeti munka során határoztak meg, és szakmai felügyelet alatt méretpontossá építették. A templomdombnál végzett eddigi munkálatokat a Magyar Nemzeti Tanács is támogatta. A történész úgy fogalmazott, örülnének neki, ha olyan szakrális emlékhelye lehetne ez Horgosnak, amelyre méltán lehetnek büszkék.

Miután bejárták a területet, Fejsztámer Róbert azt hangsúlyozta, hogy Magyarkanizsa község tizenhárom települése gazdag lelőhelyekben, eddig 46 lelőhelyről tudnak.

– Nehéz arról beszélni, hogy milyen beruházásokat kezdeményezzünk itt, esetleg milyen szakrális idegenforgalmi témához kötődő területeket fejlesszünk. Ennek a horgosi területnek, ahol állunk, három tulajdonosa is van. Mindenképp érdekes lenne azonban egy olyan programot kialakítani, melynek során az érdeklődők két-három napos túra alkalmával betekintést nyernének községünk látványosságaiba, azokba is, amelyek visszarepítik őket a régi időkbe. Nagyon örülök, hogy helyi szakemberek folyamatosan foglalkoznak ezzel a témával, és annak is, hogy néha-néha olyan pályázati támogatásokhoz jutunk, amelyeket az önkormányzati költségvetéssel kiegészítve legalább területrendezésre tudunk fordítani. Ilyen volt itt néhány évvel ezelőtt a keresztcsere is, és remélem, hogy apró lépésekkel talán előrehaladhatunk a tartalommal való megtöltés tekintetében. Bár ezek a lelőhelyek a jelenlegi településeken kívül esnek, bízom benne, hogy odafigyeléssel meg tudjuk őrizni őket – mondta Fejsztámer Róbert.