Lényeges a regionális együttműködés és a párbeszéd még akkor is, ha az országok nem értenek mindenben egyet –, jelentette ki tegnap Aleksandar Vučić szerb államfő Tivatban a Nyugat-Balkán Európai Unióhoz való közeledését segíteni hivatott Brdo–Brijuni-folyamat értekezletén. A hivatalos információk szerint a tanácskozáson a nyugat-balkáni térség és az EU közötti együttműködés fokozásának lehetőségeit vitatták meg. A Porto Montenegróban szervezett találkozó vendéglátója ezúttal Jakov Milatović elnök volt. A plenáris ülésen és az azt követő munkaebéden részt vett Nataša Pirc Musar szlovén, Zoran Milanović horvát államfő és Željka Cvijanović, a boszniai hármas elnökség szerb tagja is.
Vučić közölte, egyetértés alakult ki annak kapcsán is, hogy a bosznia-hercegovinai árvízkárok enyhítése érdekében közösen kell lépni. Kitért a politikai kérdésekre is. Mint mondta, Szerbia soha nem ismerte el Montenegró területének 14 százalékát független államnak, fordított esettel azonban szembesült. Egyes montenegrói politikusoknak más gondjuk sincs, mint támadni Szerbiát és a szerb államvezetőséget, fejtette ki újságírók kérdésére válaszolva. Azt is közölte, Montenegrónak nincs miért haragudnia Belgrádra, s feltette a kérdést: vajon a montenegrói maffia öldököl-e Szerbiában vagy a szerb Montenegróban? Mint mondta, tudomása szerint Kavač és Škaljari montenegrói falvak, nem belgrádi negyedek.
A megbeszélést követően Jakov Milatović úgy fogalmazott, a régió politikusainak kimért, illedelmességet követő nyilatkozatokat kell tenniük a közös jövő építése érdekében. Arról kérdezték újságírók, hallotta-e a szerb államelnök kijelentését. Erre azt válaszolta, nem hallotta, de egyébként is úgy véli, hogy az országoknak a jószomszédi kapcsolatokra kell törekedniük. Ameddig ő lesz az államfő, erre fog törekedni. Elvárásának adott hangot, hogy a következő EU-hoz csatlakozó ország Montenegró lesz, s már 2028-ra megvalósulhat ez a cél.
A horvát elnök a montenegrói parlament által júniusban elfogadott, jasenovaci népirtást elítélő határozat kapcsán fogalmazott élesen. Mint mondta, jobb lett volna, ha Podgorica nem oktatott volna ki senkit a háborús események kapcsán, de „világos számára, hogyan jött létre az a sovány parlamenti többség, amely rászavazott a deklarációra”.
Nyitókép: Beta
