Csütörtökön döntött a Szerb Nemzeti Bank az irányadó banki alapkamat további növeléséről. A közgazdászok szerint a jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve nem kérdéses az újabb drágítás szükségessége. Ez ugyanis az egyetlen módja annak, hogy az inflációt féken tartsák az országban. Így tehát várható, hogy tovább emelkednek a hitelezettek törlesztőrészletei.
Az országos pénzintézet mindaddig kénytelen emelni az irányadó kamatlábat, míg az infláció tart – mondta Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának tanára a Blic napilapnak. Hozzátette: a nemzeti banknak kísérnie kell a globális pénzügyi mozgásokat is, amelyek szintén ilyen módon próbálják megfékezni az inflációt.
– Az ötlet azon alapszik, hogy az irányadó banki kamat emelésével növeljék a pénz értékét a világpiacon. Ezzel alacsonyabb hiteligényléseket érnek el mind a gazdaságban, mind a lakosság körében is. A közgazdaságban ismert tény, hogy ha ugyanolyan kínálat mellett csökkentik a keresletet a pénzügyi szektorban, akkor az árak is csökkennek. A Szerb Nemzeti Bank előrejelzései szerint az intézkedésekkel az inflációnak a harmadik negyedévben kellene mérséklődnie, és jövő év első hónapjaiban lesz elérhető az az 1,5-4,5 százalékos éves infláció, amely már jó eredménynek számít – mutatott rá az intézkedések szükségességére a közgazdász. Hozzátette: a jelenlegi gazdasági helyzetben sajnos ez az egyetlen módja annak, hogy a központi bank féken tartsa a hirtelen áremelkedéseket.
A professzor álláspontját Branko Živanović,a Belgrádi Bankakadémia tanára is alátámasztotta. Megerősítette kollégája azon kijelentését is, hogy a következő időszakban biztosan drágulással kell számolni a kölcsönök esetében.
– Ez a hozzáállás az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszere (Federal Reserve System), illetve a Világbank intézkedésein alapszik, amelyek jó eredményeket értek el az inflációs nyomások kezelésében. Szerbiában még inkább szükség van az alapkamat emelésére, hisz az infláció mértéke nagyobb a vártnál, és nincs összhangban az európai uniós áremelkedésekkel. A nagyon magas alapkamatnak ugyanis már recesszív hatása lenne – világított rá a fokozatos drágítás jelentőségére az egyetemi tanár.
A szakemberekkel Veljko M. Mijušković, a fővárosi közgazdasági kar egyetemi adjunktusa is egyetért. A professzor szerint is mérsékelt emelésre kell számítani, amely a Szerb Nemzeti Bank előző döntéseit figyelembe véve 25 bázispont körül mozog majd. A szakember támogatja a központi pénzintézet intézkedéseinek fokozatosságát is, amellyel biztosítja, hogy a hazai pénzügyi rendszer alkalmazkodni tudjon az emelésekhez. Az itt tapasztalt változások ugyanis nagyon gyorsan átvetülnek a reális közegbe – hangsúlyozta az adjunktus.
