A görög adósságválság újbóli fellángolása miatt a Grexit lehetősége továbbra is valós lehetőségként merül fel – állítja csütörtökön megjelent elemzésében a Capital Economics londoni elemzőház. Különös tekintettel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új helyzetértékelésére, amely szerint az ország adósságállománya nem tartható fenn, ezért el kellene engedni a tartozás egy részét – írják.
DIJSSELBLOEM VITATJA AZ IMF-JELENTÉST
Az euróövezethez tartozó államok informális testületének, az eurócsoportnak az elnöke kedden meglepőnek nevezte az IMF legutóbbi jelentését Görögországról. Jeroen Dijsselbloem azt nyilatkozta egy dán televíziónak, hogy a hitelezők készek enyhíteni a Görögországnak szabott feltételeken, ha Athén folytatja a reformokat. Az adósság leírásának lehetőségét azonban elvetette.
Az eurózóna pénzügyminiszterei szerint az IMF túl pesszimista, de azért is aggódnak, hogy ha elengednék Görögország adósságállományának egy részét, az rossz üzenetet küldene a hitelező országok adófizetőinek, akiknek az adójából már egyszer kisegítették Athént.
Berlinnek szóról szóra ugyanez az álláspontja. A hitelezők sorában a német kormány az adósság elengedésének minden formáját elutasítja, a hitelfeltételek érvényesítése érdekében viszont elengedhetetlennek tartja az IMF részvételét a programban. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint „a görögökön múlik a probléma megoldása”. Athén feladata az, hogy megfeleljen a céloknak, az adósság további halmozása nélkül, és hogy végrehajtsa a megkívánt reformokat.
„A német kormány egységes a görög gazdaság stabilizálásának a szükségességéről vallott álláspontjában, és továbbra is elkötelezett a görögországi segélyprogram véghezvitelében – nyilatkozta tegnap Ulrike Demmer német kormányszóvivő.
AZ IMF MÁR KISZÁLLT
A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A jelenleg aktuális, immár harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben állapodott meg a hitelezőkkel, és átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát 2018-ig. A 86 milliárd eurós hitelcsomag finanszírozásában – az előző kettővel ellentétben – az IMF nem vesz részt, mert nem tartja fenntarthatónak a görög adósság törlesztését, és ezért az enyhítését szorgalmazza a hitelezők csoportjánál.
IMF-jelentés szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta 2060-ra 275 százalékra emelkedik. Ez jelentősen rontott becslés, a valutaalap ugyanis előző prognózisában arra az évre 250 százalékos görög adósságrátát jósolt.
Ebben a helyzetben a Capital Economics szerint növekszik annak a kockázata, hogy az IMF végül kiszáll a görögországi pénzügyi segélyprogramból. Ha ez megtörténik, akkor a német parlamentnek új, nagyobb német garanciavállalást is tartalmazó csomagról kell szavaznia, és nagy a valószínűsége annak, hogy ezt a berlini törvényhozás elvetné, különös tekintettel a szeptemberi németországi választásokra. Mindez növeli Görögország törlesztésképtelenné válásának kockázatát, és ebből eredően növekszik a Grexit kockázata is – hangsúlyozzák az elemzők.
A GÖRÖG KORMÁNY DERŰLÁTÓ
Görögország közben derűlátóan tekint a pénzügyi mentőcsomagjára, és a feltételeinek teljesítésére. Habár az EU-val és az IMF-fel megakadtak a tárgyalások a munkatörvény és az energiapiac megreformálása miatt, Athén bízik abban, hogy hamarosan bekerülhet az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjába. A görög kormány arra törekszik, hogy az ország bejusson az EKB eszközvásárlási programjába. Ezen felül a kormány nem hajlandó az IMF logikátlan követeléseit elfogadni, mint az óvatossági megszorítások bevezetése a program utáni időkre, aminek értéke eléri a 4,5 milliárd eurót – Dimitrisz Canakopulosz kormányszóvivő.
AZ ÁRAT IS MEG KELL FIZETNI
A derűlátás azonban nem elegendő, az árat is meg kell fizetni, ami az adósságcsapdába került országoknak rendre ugyanaz: a reformoknak elkeresztelt megszorítások és a magánosítás. Ezek voltak a trojka részéről a hitel odaítélésének a feltételei, és ezt most számon is kérik. A támogatás feltételeként szereplő nagyszabású privatizációs terv végrehajtása azonban a belpolitikai események és számos más ok miatt a tervezettől jóval elmaradt, a magánosításból származó bevétel pedig csupán 4 milliárd eurót tett ki eddig a várt 50 milliárd euró helyett.
A nyomásra a héten Athén úgy döntött, hogy eladja a stratégiai fontosságú thesszaloniki kikötő többségi, 67 százalékos tulajdonrészét. Az új kínai selyemút egyik kulcsfontosságú állomásaként emlegetett kikötő megszerzésére március 24-ig lehet kötelező árajánlatot tenni. A magánosítás egyik feltétele, hogy a vevőnek 180 millió eurót kell fordítania a kikötő fejlesztésére.
