A kurszki atomerőmű elfoglalását és aláaknázását tervezte az ukrán hadsereg. Ha ez sikerült volna, Európára a csernobilihez hasonló ökológiai és humanitárius katasztrófa várt volna – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője, aki szerint az ukrán fegyveres erők augusztus elején terrorista rajtaütést hajtottak végre Kurszk megyében. A kémfőnök arról is beszélt, hogy az amerikai hírszerzés már a háború kezdete óta információkkal látja el Ukrajnát, amely ezeket az orosz polgári infrastruktúra elleni csapásokhoz használja fel. Közölte: nyugati hírszerző szolgálatok, elsősorban a brit MI-6, kiképzéseket tartottak az ukrán diverzáns és felderítő csoportoknak, hogy provokációkat szervezzenek több oroszországi atomerőműnél.
Nariskin azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, hogy közvetlen részesei voltak az Északi Áramlat gázvezetékek elleni nagyszabású terrortámadásnak. Elmondta: az angolszász különleges szolgálatok diverzánsai részt vettek a szervezésben, az előkészítésben és a kivitelezésben. Szerinte Washington azért szánta rá magát az akcióra, hogy biztosítsa Európa, mindenekelőtt pedig Németország elszakítását Oroszországtól.
A dél-koreai védelmi miniszter tegnap arról tájékoztatott, hogy Észak-Korea feltehetően csapatokkal is támogatja majd az orosz erőket Ukrajnában. Erre a Phenjan és Moszkva közötti katonai együttműködés keretében kerülhet sor – közölte Kim Jonghjon. Parlamenti meghallgatásán nagyon valószínűnek nevezte az észak-koreai katonai egységek ukrajnai bevetését.
A Kyiv Post hírportál már a múlt héten arról írt, hogy hat észak-koreai tiszt meghalt, három pedig megsebesült egy október 3-i ukrán rakétacsapásban az orosz erők által megszállt Donyeck közelében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusban írt alá átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri, vagy hadiállapotot hirdet. A találkozón Kim teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Dél-Korea, Ukrajna és az USA is azzal vádolja Észak-Koreát, hogy tüzérségi lőszerekkel és rakétákkal látja el Oroszországot. Moszkva és Phenjan tagadja ezeket a vádakat.
Az orosz hadsereg 19 drónnal és két Iszkander-M ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát tegnapra virradóra, ám a légvédelem egy híján minden drónt lelőtt. A légitámadás idején tűz ütött ki egy toronyházban az Odessza megyei Csornomorszkban.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) előzőleg arról számolt be, hogy sikeres szabotázsakció hajtott végre az orosz Balti Flotta Alekszandr Obuhov nevű aknakereső hajója ellen, amely emiatt használhatatlanná vált. A Kalinyingrádi exklávéban található Baltijszk városában állomásozó hajó jelentős károkat szenvedett, mert víz szivárgott a motorjába, s ezért nagyjavításra szorul.
Ez már a második eset, hogy Ukrajna szabotál egy orosz hadihajót a Kalinyingrádi exklávéban, amely Lengyelország és Litvánia között helyezkedik el, légvonalban is csaknem 400 kilométerre Ukrajna északnyugati határától. Áprilisban a Szerpuhov nevű rakétahajót gyújtották fel, miközben az exklávé előtt horgonyzott.
Nyitókép: Ukrán katonák lelőtt orosz légijármű maradványait vizsgálják Kosztyantinyivka egyik lakónegyedében (Fotó: inkl.com)
