Az ellenzék által beterjesztett bányászati törvény módosítási javaslatáról vitázott tegnap is a köztársasági képviselőház. Az ellenzék azt állította, hogy a bánya az mellett, hogy jelentős környezetvédelmi kockázatot jelent, évente egy főre leosztva csupán 2,5 eurós haszonnal jár majd, ha az ország lakosságát vesszük figyelembe. Dubravka Đedović Handanović bányászati és energiaügyi miniszter az ellenzéki képviselők kérdéseire válaszolva rámutatott, hogy csak a bányajáradékból évente az állami költségvetésbe 400 millió euró folyna be, ami sokkal nagyobb összeget jelent egy főre leosztva, mint az említett 2,5 euró. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ország nem a bányajáradékra törekszik, a teljes értéklánc felállítása a cél a lítiumkitermeléstől a hiányfém feldolgozásán, a katódgyártáson át a lítium-akkumulátorok, illetve az elektromos járművek gyártásáig, ami jelentősen nagyobb haszonnal jár majd, mint magának a lítiumnak a kitermelése. A miniszter kiemelte, mindezek ellenére fontos, hogy elkészüljön a környezetvédelmi hatástanulmány, illetve a szakértők véleményére is szükség van. Leszögezte ugyanakkor, hogy Szerbia nem figyelheti távolról a világ törekvéseit, annak része kell hogy legyen.
Bájity Borisz (Ótos András felvétele)
Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy a VMSZ is a kormány véleményét osztja. Kiemelte, a világ lítiumtartalékainak jelentős lelőhelye éppen a Jadar völgyében található. Ez a hiányfém a lítiumelemek gyártásával a világ kulcsszereplőjévé teheti Szerbiát, hiszen mint elmondta, az üvegházhatás csökkentése arra ösztönzi az országokat, hogy a belső égésű motorokat elektromos motorokra cseréljék át. A lítiumkitermelés jelentős gazdasági lehetőségeket kínál Szerbia számára. Tekintettel arra, hogy késztermék kiszállítása mellett foglalt állást az ország, ez az új gyárak létrehozása és a munkahelyek megnyitása mellett a fizetések és nyugdíjak növekedését is magával vonná. Elmondta, Magyarország is jelentős előrelépést tett az elektromos autók és az elektromos elemek gyártásában. Az új technológia a két ország számára lehetőségeket kínál a további együttműködésre. Politikai és gazdasági polarizáció idején az ilyen együttműködés jelentősége még nagyobb. El lehetne kerülni, hogy Szerbia és Magyarország a keleti és a nyugati blokk peremére szoruljon.
Nem szabad szem elől téveszteni az egészséget és a környezetvédelmet sem, így a VMSZ is fontosnak tartja a lítiumkitermelés minden részletének felmérését, akárcsak a döntéshozók és a polgárok közötti kommunikáció kiépítését, mert a pontos információk csökkenthetik a közvéleményben kialakult feszültségeket.
A 86 ellenzéki képviselő által kezdeményezett bányászati törvény módosítása, vagyis a lítium és a bór kitermelésének megtiltását érintő érvelésében Danijela Nestorović, az Ökológiai Mozgalom képviselője úgy fogalmazott, hogy a kormány nem visel gondot a polgárairól, mert a törvénytelen lépésekkel a kormány a Jadar projektumot és az abban érdekelt Rio Tinto vállalat érdekeit kívánja megvédeni. Jovan Janjić, a MI – a nép hangja képviselője szerint azután, hogy a Rio Tinto kiaknázza a a lítiumtartalékokat, Szerbiának már csak a bányászati hulladéktározó marad. Jelena Pavlović, a Mi, a nép ereje képviselője pedig a tulajdonjog védelme mellett érvelt. Đedović Handanović miniszter emlékeztetett arra, hogy a közérdek meghatározása után kezdődhet meg a területkisajátítás, ám ez Gornja Nedeljicában még nem történt meg. A lakosság a saját akaratából adta el a birtokait és az ingatlanait a Rio Tintónak. A kisajátítás még el sem kezdődött.
Nyitókép: Beta (Archív)
