Az Európai Unióban 2020-ban 9,1 millió agrárgazdaságot tartottak nyilván, az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint 5,3 millióval kevesebbet, mint 2005-ben. Ez azt jelenti, hogy csupán másfél évtized alatt 37 százalékos volt a visszaesés. A vegyes (állattenyésztéssel és növénytermesztéssel is foglalkozó) gazdaságok száma 2,6 millióval csökkent, az állattenyésztésre szakosodottaké 1,6 millióval, a többnyire növénytermesztéssel foglalkozóké pedig 0,9 millióval.
2020-ban az összes agrárgazdaság csaknem 60 százaléka szakosított volt; 34 százalék szántóföldi növénytermesztésre szakosodott, 22 százalék évelő növényekkel foglalkozott, s mindössze 2 százalék kertészettel. Az EU-ban fellelhető farmok valamivel több mint 22 százaléka túlnyomórészt állattenyésztéssel foglalkozott, leginkább tejtermeléssel; 19 százalék volt a vegyes típusú gazdaságok aránya. A huszonhetek mezőgazdasági területeinek valamivel több mint a felét csak növénytermesztésre használták, 33 százalékát állattartási célokra, a többit a vegyes gazdaságok hasznosították.
Kelet-Európa sok országában a gazdaságok legnagyobb része a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott: Bulgáriában 73, Magyarországon 72, Romániában 67 százalék ez az arány, a mediterrán országok közül pedig hasonló a helyzet Görögországban (74%), Máltán (63%) és Horvátországban (61%). Az állattenyésztés dominál Északnyugat-Európa több országában, pl. Luxemburgban (82%), Írországban (79%) és Hollandiában (58%).
A 2012-ben végzett összeírás adatai szerint Szerbiában 628.000 agrárgazdaság működött, legnagyobb részük kis- és közepes gazdaság. A következő, 2018. évi összeíráskor már 62 ezerrel kevesebbet, azaz 566 ezret jegyeztek.
Nyitókép: Debrecen, 2018. m�jus 16. A hirtelen nagy mennyis�g� es� �s er�s sz�ll�k�sek miatt f�ldre borult b�zamez� Debrecen-J�zsa hat�r�ban 2018. m�jus 16-�n. MTI Fot�: Czegl�di Zsolt
